A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

BODNÁR Éva: Magyar művészek a bécsi világkiállításon 1873-ban

7. kép. Wagner Sándor: Izabella királyné búcsúja Erdélytől Magyar Nemzeti Galéria jelenítette meg. Történelmi kompozíciója témáját Bethlen Gábor tudósai között, a XVII. századból, Erdély virágkorából vette.

21 Theophile Gautier méltatta Zichy Mihály festészetét is, akit még 1858-ban Szentpéterváron a cár udvari festőjeként ismert meg és fedezte fel vérbeli romantikus szemléletét, zseniális alkotószellemét, ahogyan az „Utazás Oroszországban" kötetben írta „monstre de genie". Zichy filozofikus, szabadelvű eszméiről valló kartonjaival hívta fel magára a bécsi kiállításon a figyelmet: Luther és a pápa, Krisztus és a papok, valamint a bámulatosan könnyed technikájú, levegős akvarelljeivel, a szépiarajzaival, mint VIII. Henrik, Raffaello műtermében, Kártyások, Alvó nő és ragyogó vonalvezetésű ceruza és szénrajzaival: Faust, A halál angyala. Fölényes biztonságú rajztudása ritka kifejező erővel párosult, az alakok mozdulataikkal, merész rövidüléseikkel kompozíciói mozgalmasságát, életszerűségét fokozták. Allegorikus, bölcselő eszményei szorosan kapcsolták a romantikához. A kritika egybehangzóan dicsérte, művészetét kitűnő éremmel ismerték el. Táj képfestészetünket is gazdag és sokszínű anyag képviselte a régebbi idealizáló klasszikus, a romantikus, a realista, a modern plein air felfogásban egyaránt, ifj. Markó Károlytól kezdve Szinyei Merse Pálig. Romantikus hangulatú festményeivel Brodszky Sándor: Balaton környéke, Liget, Vízesés a Kárpátokban, Ligeti Antal Vajdahunyad vára képén kívül keleti témájú tájaival: Jeruzsálem vidéke, Libanoni sírok, Markó Ferenc Tiszai tájképeivel szerepelt. Keleti Gusztáv, aki kritikusi munkásságában is 21. Madarász V.: Bethlen Gábor tudósai között. 1890. Olaj, vászon, 72x104 cm. J.n. MNG Ltsz: 2732. 26