A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

BODNÁR Éva: Magyar művészek a bécsi világkiállításon 1873-ban

A magyar osztályon, a katalógus szerint az első részen állították ki azt a 12 karton vázlatot, amelyeket Kari Rahl két kitűnő magyar tanítványa, Lotz Károly és Than Mór készített a Nemzeti Múzeum lépcsőházának falképeihez. Megbízatásukat még Rudolf Eitelberger régész, a bécsi műemlékbizottság elnöke javasolta az osztrák államminisztériumnak, a vázlatok elkészültét 1868-ban azonban már Eötvös Józsefnek jelentették. A két művész közös „vázlatmagyarázó röpiratukban" így írt: „a szellemi fejlődés azon mozzanatait vélték alulírtak friss modorban alkalmazandónak, melyek a magyar nemzetnek szellemi s anyagi előrehaladására nevezetesebb befolyással bírtak és pedig az egyik oldalon az ázsiai hun-monda s a honfoglalás nevezetesebb mozzanatát a kereszténység kezdetleges befolyásáig, a közép- és főfalra eső részen pedig a kereszténység végleges elterjedését, s a tanodák alapítását . . ., a másik oldalon pedig a béke műveinek kezdetét, a szellemi és anyagi művelődés jelesb korszakait Mária Theréziáig bezárólag, a negyedik falon a bemenetnél a Nemzeti Múzeum alapítását ... és végre a magyar szellemi fejlődés utolsó bevégzett korszakát 1849-ig." Lotz az első részt festette, Than Mór a kereszténység felvételétől folytatólagosan. A jeleneteket lazán, levegősen fűzték össze, rajzos szerkesztés, monumentális hatás jellemezte már a kartonokat is. Művészi színvonal és kifejezőkészség tekintetében méltán hasonlíthatók össze a bécsi Arzenálban Kari von Blaas freskóival. A kartonokon kívül Than Mór még nyolc festményét állította ki, köztük a legfontosabb, történelmi témájú: Habsburg Rudolf és Kun László találkozása a morvamezei ütközet után a legyőzött Ottokár holttesténél. Than az osztrák-magyar közös múltnak e sorsdöntő eseményét, a csata 600 éves évfordulóján örökítette meg: 1273-ban a Morvamezőn, Dürnkrut mellett Habsburg Rudolf a magyarok segítségével győzte le II. Ottokár cseh királyt, s ezzel a győzelemmel a Habsburgok jövendő hatalmát vetette meg.

19 A morvamezei (marchfeldi) győzelem ábrázolása kedvelt téma volt az osztrák festészetben. Romako és Blaas is megfestette. A nagyméretű festményen Than a történelmi kompozíciókra általában jellemző barna galériatónus helyett plein air effektusokat, friss színhatásokat alkalmazott. Than még irodalmi témájú képeit: Dante és Vergilius a pokolban, Beatrix és Dante, valamint Pulszky Ferenc arcképét, allegorikus és vallásos tárgyú alkotásait mutatta be. - Lotz Károly a kartonokon kívül egy zsánerképével szerepelt. Mindkettőjüket művészeti éremmel tüntették ki. Párizs, a francia művészet is nagy vonzerőt gyakorolt festőinkre. Madarász Viktor volt az első, aki szoros kapcsolatba került a párizsi művészeti élettel és festői fejlődése, rövid bécsi tanulmányai után, Párizsban teljesedett ki. 1861-ben romantikus történelmi festményeiért: Hunyadi László siratása, Zách Felicián, Zrínyi Ilona Munkács várában - a párizsi Salonban aranyéremmel tüntették ki. Theophile Gautier, a romantikusok kritikusa és esztétája méltatta művészetét, a francia szellemi élet vezérei - Dumas, Victor Hugó, Baudelaire - körükbe fogadták. Szépen ívelő festői pályája azonban másfél évtizedes párizsi tartózkodása után, 1870-ben hazatérve sajnos félbeszakadt, meg nem értés, közöny vette körül. - Bécsben a világkiállításon négy festményét mutatta be: az egyik Thierry Amadé francia történetíró még Párizsban festett háromnegyed alakos képmása,

20 mely a jellemzés mélységével, egyszerűségével, meleg barnás koloritjával és anyagszerű érzékletességével tűnt ki. A másik festményen Dózsa György alakját „heros et martyr libertatis" felirattal, monumentális felfogásban 19. Thah M.: Habsburg Rudolf és Kun László találkozása. 1873. Olaj, vászon, 155x241 cm. MNG Ltsz: 2802. J.b.l.: Than M. 1873. 20. Madarász V.: Thierry Amadé képmása. 1864. Olaj, vászon, 123x98 cm. MNG Ltsz: L.U.67.4. J.b.l.: Madarász Victor 1864. 24