A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

Ez idő tájt fordíthatta Herwegh Szózatát (Aufruf, i. m. 45-46. 1.): „Rántassék földből a kereszt! Most éles karddá tegyük ezt Az isten megbocsátja. Mit ér a szókovácsolás? Vasat kovácsolj! vasat áss! A földet a vas megváltja. "

31 Herwegh következő verse, a Lovagdal (Reiterlied, i. m. 28-29.) is a harcra való készülődést tükrözi. A halálra készülő had tagjai a honért isznak. Befejezése elszántságot mutat: „Most fel! villámként rontani! Milly szép, korányba menni ki Halálra, halálra. "

33 Petőfi 1844-ben még csak gúnyolódott a tehetetlen, gyengeelméjű királlyal, V. Ferdinánddal. A király azonban 1848. október elején Jellasics bárót nevezi ki a magyarországi haderő főparancsnokává, feloszlatja az országgyűlést és az országot hadi törvények alá veti. A becs/ felkelés elől Olmützbe menekül, maj d Windischgraetz tábornokot Bécs felmentésével és a magyar forradalom leverésével bízza meg. Heilprin Ferdinánd király című költeménye 1848 novemberében keletkezett. A nyolcsoros, kétütemű: x, a, x, a, x, b, x, b rímképletű, 6 versszakból álló költemény eleje a reformkort idézi vissza, majd az európai forradalmakra célozva mondja: „S trónján büszkén, de inogva, Ül még Ferdinánd király." A víziószerű írás következő képe: a zsoldos sereg a szép (magyar) földre ront és békés virágait durva lábbal tiporja. Felkél a sok uszított nép is: „Vész és romlás és enyészet, Pokolút, amerre lép; (. . .) S minden haldokló jajánál, Minden kard csapásinál Átokkal süvölt fülembe E név: Ferdinánd király". A befejező versszakban a nemzet „bosszúkardot övez;" Életéért és jogáért Szent és véres harcba száll, És e nemzet dühe átka Rád tör: Ferdinánd király!

34 A Ferdinánd király elleni hangulatot fokozza Herwegh Dal a gyűlöletről (Das Lied vom Hasse, i. 63-64.1) című versének a lengyelzsidó magyar költő magyar fordításának refrénje: „Elég sokáig szereténk, Gyűlöljünk valahára!"

35 32. Uo. 21. 33. Uo. 24-25. 34. Uo. 26-29. 35. Uo. 30-32. 239