A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

/ S gyilkolva feküsznek / Vérmosta hazában. / Örvendtek a hollók / Hogy hősök esetek, / S mert nyúzva találták, / Megrágni repestek".

9 A Rágalomban az 1846. évi felkelés hősi halottjait veszi védelmébe. Heilprin következő verse Mit csinálnak Izraelben? (1847) mintha visszaesést jelentene a Kördalhoz képest, ha a hazai állapotokra vonatkoztathatnánk. Talán a zsidóság korabeli perspektíváit idézi, vagy pedig a türelmi rendelet eltörlése utáni türelmetlenséget a zsidó sors további javulásában. De lássuk a második magyar nyelvű vers néhány jellemző sorát. Kétütemű, hangsúlyos, rímes nyolcasokban készült: Mit csinálnak Izraelben? Mindent, amit mások tesznek Emberekként járnak, kelnek, Emberekként élnek, vesznek. Nincs-e semmi, semmi bélyeg Melly jelölné ősi águk? Van biz bélyeg, mely különzi Fajuk életét - rabságuk. (1. versszak) Mit csinálnak Izraelben? Üldöztetnek, gú'xy oltatnak. Ellen nyila, gúnynak éle Rabszívükbe tán nem hatnak? Biz nem hatnak gyáva szívbe a hitványok nem szenvednek, De a jók könnyűi folynak, Sebzett szívei repedeznek.

lü Már négy verset írt (kettőt hazai zsidó témáról, kettőt az elhagyott haza korabeli tragikus eseményeiről), amikor megkezdődik könyvkereskedői pályafutásának első szakasza. Bevezetőül említsük meg, hogy Miskolcon már 1833-ban van Casino,

u melynek szívesen látott tagja a nagy műveltségű, lengyelzsidó ruhában megjelenő, magyarul immár nemcsak jól beszélő, de verseket is író Heilprin Mihály.

12 „Minden valószínűség szerint itt érintették meg a fiatal Heilprint a magyar reformkor eszméi. Még 1837-ben jött létre a Polgári Társalkodó Egylet, majd a következő évben a Miskolci Polgári Egyesület, és 1842-ben a Borsodi Olvasókör. Tegyük mindezekhez hozzá, hogy a miskolci Református Líceumban Magyar Olvasó Társaság is tevékenykedett.

13 A városban a zsidó polgárság létszáma ekkor már elég jelentős, s van igény állandó és színvonalas könyvkereskedésre. Még 1835-ben Groszmann Ferdinánd János nyitott könyvkereskedést, de a Miskolcot ért elemi csapások és járványos betegségek visszafejlesztették ezt is. Már-már a megszűnés veszélye fenyegette volna, amikor 9. Ld. Köztársasági dalok 43. 10. Pesti Divatlap 1847. I. Idézem szövegét: Száz év előtt. Az első magyar zsidó nemzedék Bp., 1940.67-68. 11. Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1978. 97. 12. G. Pollak: i. m. 5. 13. Fülöp Géza: i. m. 98,65,98,138. 231