A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

kép. Heilprin Mihály öregkori arcképe (G. Pollak 1912. nyomán) Az új, vidéki költő verse elkerült a fővárosba is. A Honderű november 3-i számában af szemleíró elégtétellel állapította meg, hogy a magyar nemzetiség gyökeret ver a honi izraeliták értelmes részénél (. . .), a napokban jutott a szerkesztőség kezébe egy zsidó kördal Miskolcról, melyet egy ott lakó izraelita (Heilprin Mihály) készített (. . .) magyar nyelvünkbeni jártassága annál dicséretesb, minthogy a dal írója eredetileg Lengyelhonból származott hazánkba. Hadd szolgáljon dicsérendő például a hazánkban élő idegeneknek . . ."

6 A lap idézi is a következő sorokat: „Szép hazánkat most köszöntse Hű ajak! Felköszöntsük egy lélekkel, Honfiak! És szivünkre mind tegyünk most Jobb kezünk, Lángolóbban feldobojon ' '••• Hő szivünk! 1 • 'i ' 'ii , " És fogadjunk szent és örök Fogadást, ií; Hogy fizessünk néki minen Tartozást. Ő is küzdött, ő is szenved, Úgy mint mi; Ön bajunkat elfelejtsük, Míg ő hí".

1 6. Honderű 1846. őszhó 3. 18. sz. 358. 7. Vörösmartynak Heilprinre tett hatására felfigyelt Horváth János. Vö. Horváth János: Petőfi Sándor Bp., 1922.568. 229