A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

HEILPRIN MIHÁLY, AZ 1848-1849-ES MAGYAR SZABADSÁGHARC ELFELEJTETT KÖLTŐJE CSAPLÁROS ISTVÁN Hammeréknak emlékül 1944-1945-re A lengyelországi Piotrkówból szüleivel 1842-ben Magyarországra költözött, s éppen 100 éve elhunyt Heilprin Mihály az első névvel is ismert magyarzsidó költő.

1 Négyévi itteni tartózkodás után írja első versét magyarul Zsidó kördal címmel, majd a magyar forradalom első napjaiban a Nemzeti őr dali és rövidesen utána a Kaszához, ki magyar című mozgósító költeményt. E rövid néhány mondatból is kiderül, milyen rövid idő alatt, milyen nagy utat tett meg a magyarsággal való azonosulás útján. Ő volt a ma már valóban fehér hollóként ritka Köztársasági dalok című forradalmi verseket tartalmazó kötetke szerzője 1849 tavaszán. Ugyancsak ő volt az első zsidóvallású magyar állami köztisztviselők egyike Szemere Bertalan minisztériumában. A szabadságharc bukása után ő is menekülni volt kénytelen. Miskolcra való visszatérése után nemcsak 1847ben alapított könyvkereskedését folytatja, de Szépirodalmi Könyvtár címmel könyvkiadói vállalkozásba is belefog, majd pedig kölcsönkönyvtárral segíti e város kulturális fejlődését. Végül 1856-ban, elhagyva sátoraljaújhelyi iskolaigazgatói állását, az Egyesült Államokba emigrál, ahol komoly publicisztikai és irodalmi munkásságát fejti ki. Megőrizve ősei hitét megmaradt magyarnak is. Többen és elég sokat írtak róla,

2 elsősorban az életrajzra szorítkozva, ismételgetve nem egyszer azonos szólamokat. A jelen dolgozat célja bemutatni Heilprin Mihályt, a költőt és publicistát, nyomon követni azokat az eseményeket is, amelyek őt a magyar sors részesévé tették. A magyarosodás útján Az 1823. február 23-án Piotrkówban született Heilprin Mihály egy régi tudós család sarjadéka. Az Orgelbrand-féle lengyel lexikon ismer egy Heilprin Jechycel nevű tudós rabbit Minsk városából, aki a 18. század közepén több könyvet is megjelentetett.

3 1. Túróczi-Trostler J.-Zsoldos J.: Száz év előtt. Az első magyar zsidó írónemzedék. Budapest (a továbbiakban: Bp.), 1940. 61-68. és Száz év zsidó magyar költői. Kiadja az OMIKEkultúrtanácsa. Felelős kiadó Csergő Hugó é. n. 12. 2. így halála alkalmából: HochmuthÁ.: Heilprin Mihály. Magyar-Zsidó Szemle 1888. 560-569. majd közel egynegyed évszázad eltelte után veje Gustav Pollak ad ki könyvet róla és fiairól: Michael Heilprin and his sons. New York 1912., amelyet Halász Gyula ismertetett az Újság 1913. 185. sz. Tudott róla Szinnyei József is (Magyar írók IV. köt. 628-629., továbbá Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet VI. köt. 833. 3. S. Orgelbrand: Encyklopedja Powszechna VI. köt., Warszawa (a továbbiakban: Wwa), 1900. 579-580. A Heilprin tudósdinasztia több ágával, köztük a lengyelországiakkal is, nemzedéktáblákkal illusztrálva ír a The Jewish Encyclopedia, volume VI. God.-Istria. New York and London MDCCCCIV 322-325. 15* 227