A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

PÁL József: Kazinczy Orpheusáról

társadalmi dekadencia idején a művészeknek, hogy a formátlan testek és a csúnya természet helyett az antik szobrászatban megvalósult szépséget vegyék alapul műalkotásaik elkészítésekor. A másik fordítás Azon okokról a' mellyek szerint új törvényeket szabni vagy a' régieket el-törleni kelletik? A'Ildik Fridrich prussziai király írásai közzül messzebbről indul és valamelyest bonyolultabb gondolatmenetre épül. Itt a történeti panoráma Oszirisszal kezdődik, aki a földi ítéletet a halál utánra is kiterjeszti, azután a görög, a római, a gall, az angolszász és a germán törvényszabás néhány jellegzetességét mutatja be. A sajátján kívül az angol a legfejlettebb államforma, ahol „Még most is a leg-felsőbb hatalom a Király, a' Felső-, és az Alsó-Ház közt vagyon fel-osztva".

66 A németek viszont - szemben a korábbi spekulatív törvényekkel - jobban számítanak az ember természetes tulajdonságaira. „Továbbá a' leg-böltsebb Törvényszabók tetteit nyomozgatván, azt tapasztaljuk, hogy a' Törvényeknek az Ország alkotásához és azon Népnek nemzeti tulajdonságaihoz kell alkalmaztatva lenni, a' mellynek azok adattatnak; - hogy a' bölts Legislátorok a' köz-bóldogságot vették tzélul, 's hogy azok a' Törvények, a' mellyek a' Természeti Aequitáshoz legközelebb járulnak, egynehányat ki-vévén, a' leg-jobbak."

67 Minden nép más gonosztett elkövetésére mutat különös hajlandóságot, eszerint különbözniük kell a törvényeknek is. A megfelelő, okos törvények szerint működő ország, olyan, mint egy óramű, minden rugója, kereke egyazon cél érdekében dolgozik. A felvilágosult despota szerint ugyan „A* bölts Törvény Szabó kész a Részt (kiemelés - K. F.) az Egésznek (kiemelés - K. F.) feláldozni"

68 de mégis humanitárius célok vezetik. Fellép a lopás, az abortusz ellen. Ehhez Kazinczy egy indulatos megjegyzést fűz: kikel az életveszélyes magzatelhajtás ellen, a megesett lány és a gyermek érdekeit védve „le-betegedő házak" létesítését ajánlja, jóllehet tisztában van vele, a javaslatnak sok ellenzője lenne. „De mitsoda az illy piszok annak, a' kit Szíve javallása jutalmaz?"

69 II. Frigyes élesen bírálja a tortúrát is, amellyel ártatlan embereket kényszerítenek arra, hogy bevallják el sem követett bűneiket. „Sokkal jobb volna húsz vétkesnek meg-botsátani, mint egy vétketlent fel-áldozni". Szót emel a szenvedélyekre apelláló ügyvédi beszéd ellen, ami kimozdítja a higgadt, bölcs, racionális ítélkezést. Rousseau következtetéseitől eltérően II. Frigyes a civilizált nemzetek számára kedvezőbb, lágyabb törvényeket javasol, mint az ösztönös, vad népeknek. „Végezetre úgy vélném, hogy a' még vad Népnek kemény törvényekre vagyon szüksége: a' szelíd, tudományos, pallérozott Nemzeteknek pedig lágyra:"

70 Az Anglia, és Magyar Ország igazgatások- formájának elő-adása azzal a céllal íródott, hogy a kétféle szisztémát összehasonlítva az előbbi fejlettségének bizonyítása után az utóbbit ahhoz alakítsa. Tetszik az angliai parlament hármas tagozódása: a király, az ország nagyjai és a nemzet követei. Nálunk viszont a „Paraszt-Népnek az Ország Gyűlésen Követtjei nintsenek, és ez az ország Rendjei közzt nem-is számláltatik"

71

. Jónak tartja, hogy az angol királynak nincs nagy summájú jövedelme, minden, jövedelme a „statusok jó-akaratjoktól függ, a magyar uralkodó viszont nem szorul a „statusok segedelmekre". 66. Orpheus II. 318. 67. Orpheus II. 320. 68. Orpheus II. 326. 69. Orpheus II. 337. 70. Orpheus II. 353. 71. Orpheus I. 332-333. 224