A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
PÁL József: Kazinczy Orpheusáról
(1469-74). Alig néhány esztendővel később Pietro Pomponazzi viszont csak mint hittétek volt hajlandó elfogadni az állítást, hiszen racionális úton bizonyíthatatlan. A léleknek materiális szubsztrátuma van. tárgya megismeréséhez a testet használja. A lélek kettős természetének tétele Leibniz Nouveaux essais sur Ventendement humanin, 1703 első fejezetében megfogalmazódik. A lélek több, mint az anyag (de nem teljesen független tőle), s mivel nem áll részekből, az anyag változásai nem rombolják le, s nem pusztulhat el. Ugyanakkor a test halála után a lélek percepciós képessége gyengül, „a halál nem egyéb, mint álom". Voltaire a Dictionnaire philosophique (1752-72) Ame címszavában összegzi a kérdésről kialakult véleményét. Posztulátuma Pomponazziéhoz hasonló: „que tu as une áme immatérielle et immortelle, tu n*en aurais aucune preuve", tehát nincs bizonyíték a lélek halál utáni fennmaradására. Eddig a filozófus; a politikus Voltaire viszont szükségesnek tartja kijelenteni: „A halál utáni büntetés és jutalmazás hiedelme az a fék, amelyre szüksége van a népnek." 43 A materialisták (D'Holbach) - azon elv alapján, hogy amit racionális úton bizonyítani nem tudnak, az nincs - elutasítják e tételt. Rousseau viszont semmi észellenest nem talál benne, sőt pszichológiailag sokkal kellemesebb állapotot idéz elő hite. A kortárs misztikus, okkult, teozófikus tendenciák a földi valóságot szubjektivizálták, mintegy poetizálták. Swedenborg, Claude Saint-Martin. Jung-Stilling állítása szerint az általános eszmék és az egyéni lélek kapcsolata szoros és közvetlen: „L'homme est la Lyre du Dieu-méme" (Saint-Martin). „Heaven. Earth and Hell henceforth live in Harmony" (W. Blake). Az Orpheusban két nézet rajzolódik ki. Pálóczi Horváth az igenlő, neoplatonikus. misztikus; Kazinczy a tagadó, racionalista vonalat folytatja. A lélek halhatatlanságának eszméje először a Halak havában (106. lapon). Ráday Gedeon Osszián fordításának egyik lábjegyzetében fordul elő. A régi énekesek lelke a felhőkben lakik. ..Azt tartották az Osszián idejében élők, hogy az ő lelkek halállok után a felhőkben mulatóz, és ott mind azokat a' foglalatosságokat majmozza. a' mellyekben életében leg-inkább gyönyörködött ... a" Gonoszok lelkeik (viszont) a' fertőknél és posványoknál féllyebb nem emelődhettek." A gondolat a 121. lapon ismét előjön. Horváth Ádám 1789. aug. 11-én Kazinczynak írt levelében több-kevesebb rendszerességgel előadja tételét. Az írás. válasz Kazinczynak egy azóta elveszett levelére. Úgy tűnik azonban, hogy Kazinczy Horváthnak ugyanazt iüondta el. amit leírt (talán valamivel később) az Orpheus számára. 44 Horváth így foglalta össze barátja gondolatait: „Fel tevén pedig hogy úgy lessz a' dolog, a' mint Te gondolod - hogy a" test a maga inertiájában érzéketlen marad, a' lélek pedig ad Oceanum spirituum vissza megy és így más munkára rendeltetvén, nem ügyel semmit elébbi valóságára" 4 \ Horváth felfogása szerint a lélek Isten végtelen jósága következtében halhatatlan, de ugyanakkor méltatlan lenne a Teremtőhöz, ha a földi tevékenységtől tenné függővé a lélek boldog vagy szenvedő állapotát. Horváth ezután ismét Kazinczy tagadó álláspontját magyarázza: ,.A' melly három punctumokat a' léleknek származásáról *s utóbbi állapotjáról írsz. nagyon homályosok, 's rész szerént egy mással ellenkeznek: -eslő punctumod a* lelket úgy mutatja, mint valami ollvast, a' mi nem personale: mert ha az aczélnak a* kovához ütéséből származó tűz a" lélek, úgy neki tsupa erőnek, vagy tehetségnek kell lenni. ne tsudáld a" mit mondok: mert testből lélek, materiából spiritus, nem származhatik". Ő szerinte az égitestek mozgásának törvényszerűségei, a vonzás és a gravitáció. 43. Voltaire: Dictionnaire philosophique. Paris 1964. 28. és Morti-er: i. m. 319. 44. Orpheus I. 184-198. Keresztus Bálint és Elmélkedés a Lelek halhatatlansága felől. 45. KazLev. 1.415. továbbá 419. 219
