A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

KOMÁROMY Sándor: A XVIII. századi sárospataki kéziratos versgyűjtemények (Alkalmi szövegek, köszöntők)

Némellyek ki nyitván mentem be borulnak El vesztik színeket, lankadnak sárgulnak Ha rekkenő meleg éri, földre hálnak Földre hálnak, voltak, nintsenek el máinak.

17 Az idézett szövegrész harmadik strófájának sorai aprólékos és valós megfigyelésekről is tanúskodnak. Az áttételes denotatív jelentésen túl a természet objektív változásainak leírása miniatűr képekben jelenik meg. A virág hervadásának, pusztulásának hitelessége a jelentéskör teljességét hordozza. I A virág jelenléte nem újszerűség a XVIII. századi halotti búcsúztatókban, hiszen a virágnak a magyar nép kultúrájában évszázadok óta jelentős funkciója van. Fokozott tisztelete rendkívül sokszínűen lelhető fel a néphagyomány különböző területein. Különös szerepe volt a gyógyításban, a kultikus tevékenységekben, a néphiedelemben és a népszokásokban. A népköltészetből is pompás virágszimbolika tárul elénk.

ls Hasonló motívumokkal él a következő szövegben a B. T. monogrammal jelzett szerző, aki nemcsak a búcsúztatóban használja fel a virág, a színek hatását, hanem a leírt szöveg előzményeként is mintegy bevezetőül kapcsolja azt gondolataihoz: „EGYÜGYŰ HALOTTI VERSEK Mellyek egy gyenge, de színével s szagával egyéb Virágokat még haladó, s talán a nem reményeit esetet is a miatt tapasztolt Virágotskának le terittetésében s elvittetésében Ami a Szülei örömének, reményének, Oskolánk Díszének, ki Szent Györgyi Jánoskának mint a két részen sebet ejti halálát törekednek elő adni B. T. által."

19 Van egy Virágos Kert tellyes Virágokkal, Mellyek kedveskednek színekkel a szagokkal: Egy felöl a rósa piros, szint öltözött, Nints külömbség hajnal és ennek színe között Kínál magával a Viola más részen, Mind szép, elsőséget vallyon mellyik vészen?

2[) Hosszasan időzhetnénk a búcsúztatók gondolatainak kibontásánál, a hallgatóság érzelmeire ható legkülönfélébb előadói megoldásoknál. A búcsúztatók írói gyakran név szerint is számba veszik a közeli és távoli rokonokat, hozzátartozókat, az iskolatársakat és barátokat, közben méltatják az elhunyt emberi értékeit, cselekedeteit. Előbb vegyük szemügyre a kommunikációs helyzeteket. Világosan kitűnik a búcsúztatók szövegéből a következetesen végigvitt kommunikációs szerep. Gyakori forma az egyes szám 1. személyű és a többes szám 1. és 2. személyű előadás. A szövegcitátumok a búcsúztatók indítását hozzák: Tekintetes Tornallyai János felesége temetésére írt búcsúztatóból: Tekintetes urak élő sokadalom De oh jaj, szemeket apasztó siralom Egy rakás nyavalya egy halmaz fájdalom Mindenitek egy egy eleven sír halomi 17. Virág az élet, melly Ha ma zöldellik, holnap meg szárad. Ezt Veled edgyütt bizonyithattya. Kandó Lajos uritska kóróvá vált virága. Kinek Szomorú Halálát igy Siratta meg Balog Pál az akkori S. Pataki Poéták Praeceptora Motsáry Károly Tanítványa által. Trens Kt. 1124. 18. 18. A virág és a magyar népi kultúra kapcsolatára vonatkozóan lásd bővebben: Ujváry Z., 1980. 383-424. 19. Trens, Kt. 1124.112. 20. Trens, Kt. 1124. 112. 21. Gyűjteményes vetemény. Trens, Kt. 3405. 82. 196