A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

KOMÁROMY Sándor: A XVIII. századi sárospataki kéziratos versgyűjtemények (Alkalmi szövegek, köszöntők)

A gyűjtemények tartalmi, tematikai, formai elemzése Elemzésünk alapja a Sárospatakon található, alább felsorolt kötetek anyaga, amelyek bibliográfiai megnevezése

14 a következő: - Kocsi Cs. István kézirata (1721-) - Szkárosi - Járdánházi - melodiárium (1787-) - Erdélyi gyűjtemény (1780) - Stentzel Dániel - gyűjtemény (1773-) - Rozsnyai Dávid - versek (1695) - Pataki diákok halotti búcsúztatói (1774-) - Országgyűlési pasquillusok (1764-) - Pápai M. Mihály kéziratai (1728-) - Herschman István - ék. (1773-) - Huszár Sándor - melodiárium (1775-) - Tamáshiday Varga Ferenc - gyűjtemény (1784-) - Hóra-ellenes versek kéziratai (1784) Bölönyi Sámuel elbeszélő költeménye - Gyűjteményes vetemény (1786) - Szabó Dávid toldaléka (1781—) - Vári Miklós toldaléka (1770-) - Üldözés tüköré (1746) A több ezer oldalnyi szövegelemzés alapján korántsem beszélhetünk homogén tartalomról. A legkülönfélébb rövidebb és hosszabb szövegek kerülnek szervetlenül egymás mellé, indokolható vagy tervezett szerkesztői elrendezés nélkül. Az általunk készített csoportosítás egyrészt a domináns tartalmat fogalmazza meg, azaz a szövegekben egyértelműen körvonalazható jelentést nevezi meg, másrészt a sorrendiség mutatót hordoz, és szövegtípus gyakorisági útmutatóként is szolgál. A szövegek tartalmi - tematikai - csoportosítása: 1. Alkalmi szövegek, köszöntők 2. Népdalszerű szövegek, folklór, népiesség 3. Receptek, kuruzslások; népoktató, népfelvilágosító ismeretek 4. Iskolai eseményekhez kapcsolódó versezetek 5. Kortárs történelmi aktualitások 6. Vegyes prózai szövegek 7. Vallásos tárgyú szövegek; imádságok és bibliai helyek magyarázatai. Úgy véljük, a leírt csoportosítás is kellőképpen tükrözi és részletezi a kötetek sokszínűségét, a tartalomban jelen lévő differenciáltságot. Alkalmi szövegek, köszöntők Korábban már utaltunk arra, hogy a kötetek tartalmának egyik számottevő rétegét valamely alkalomhoz kötődő szövegek és köszöntők képezik. E szövegeket alkalmi rendeltetésük és személyekre utaló voltuk miatt célszerű külön csoportba sorolni. Itt tárgyaljuk a halotti búcsúztatókat, epitáfiumokat, a névnapi és lakodalmi köszöntőket. A sárospataki kötetek különösen gazdagok halotti búcsúztatókban. A legkülönfélébb társadalmi állású, rangú és korú személyek temetésére, hozzátartozók vigasztalására íródtak a rövidebb és hosszabb búcsúztató szövegek. Szinte valamennyi búcsúztató felhasználja az elmúló természet és az emberi élet végességének képi összekapcsolását, párhuzamát. A búcsúztatók ismert és ismeretlen szerzői a részvéttől áthatva, az őszinte vigasztalás szándékával alkalmat találnak arra is, hogy esetenként hosszasan elmélkedjenek a szükségszerű elmúlás felett, és arra is, hogy közben erkölcsi következtetésekkel, az elhunyt valós érdemeinek méltatásával éljenek. Bár a búcsúztatók érthetően azonos 14. A bibliográfiai megnevezés Stoll B., 1963. alapján! 194