A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
P.SZALAY Emőke: A debreceni fazekas céh tárgyi emlékei
hogy a mesterségnek megfelelően jórészt cserépedényekkel rendelkezhetett a céh, amelyek törékenyek lévén, könnyen cserélődhettek. Ez lehet az oka, hogy régi edény nem maradt fenn a fazekas céh tárgyai között. A legkorábbi bizonyosan közösségi funkcióra készült kancsó 1847-es évszámot visel. A világos mázas kis talpperemből emelkedő nagy edény összehúzott nyakrész után szélesen ívelő csőrös kiöntővel zárul. Füle lapos, vaskos. Piszkosfehér alapmázán díszítése színes írókázott, karcolt. Az öble közepén szív alakú zöld, vörös, barna váltakozó csíkozású keretben két stilizált ötágú korona alatt karcolt felirat: A Fazokas Atya-Mester Katona Bálint Úr Ifjúsák Bejáró Mester Szebenyi József Úr 1847. Alatta kis virágcsokor. A keret külső részéből kis virágok hajlanak ki, felül bevésve Éljen, alul három csigavonal és két virágos ág zárja le. A keret két oldalán szeszélyesen hajló apró és nagy virágos ágon hátraforduló páva farkú madár, csőrében karéjos szélű levél. A madarak között álló virágcsokor öt szirmú virágokkal és tulipánokkal, középen szőlőfürt motívum. A jobb oldali csokor felett Nagy Dékány Holes István Kis Dékány Katona Mihály karcolt felirat, a másik felett Készítette Lengváry Lajos Márczius 26 dik Napján Debreczenben 1847 Éljen Vivát. Nyakán és fülén egyenes vonalú kis virágú inda fut végig. A fül alatt karcolt felirat: Készült Katona Bálint Úr műhelyében, alatta vésett levélkoszorú 31 (7. kép). Úgyszintén az ifjúság kancsója volt két egyforma darab, amelyet 1873-ban készített Szöllősi József. A zöldmázas edény a talpperem felett kissé összeszűkül, majd erőteljesen öblösödik. Széles nyaka enyhén kihajló, szájperemén benyomással kialakított kiöntő rész. Füle lapos, széles, két oldalán domború gyöngysor fut végig. Az edény nyakán ugyancsak domború gyöngysoros, két-két levélből álló koszorú, Elől kör alakú gyöngysoros keret, kívül hármas levélkék, felül fenyőtoboz. A keretben karcolt felirat: A Debreczeni t. Cz. Fazekas Ifjúság részére készítette Szölösi Jósef Debreczenbe 1873-ban. Két oldalt a keret mellett babérkoszorús magyar címer. 32 (8. kép.) A cserépkancsók a debreceni céhedények legfiatalabb csoportját alkotják. Sajátos céhedény típust nem készítettek a debreceni fazekasok. Az általános formán a díszítőelemek sem tükröznek egyéni sajátosságokat, ugyanazok a motívumok láthatók rajtuk, amelyek a hasonló korú egyéb díszedényeken, elsősorban a remekeken és az úrasztali edényeken. 33 Üvegtárgyak is szerepeltek a fazekas céh edényei között. Három kisméretű ún. pintesüveg található a céh edénykészletében, amelyekből az összejövetelek alkalmával ittak a céhtagok. Ezek hagyományos, vastag aljú hengeres testű, hosszú nyakú üvegek. 34 A céh szervezeti élete szempontjából fontos volt a heti árulás sorrendjét meghatározó nyílvetés, amelynek során sorsolással döntötték el a heti árusítás rendjét. 3 " 1 Fennmaradt a fazekasok nyílvető zacskója a nyilakkal együtt. Az egyszerű posztó zacskóhoz vékony rézlapocskák tartoztak, amelyekre felvésték a mesterek nevét. 36 A céh pénzét külön pénzes dobozban tartották a céhládába zárva. 1833-as évszámmal maradt fenn egy esztergált kerek fadoboz, amelynek felirata Edényeseké, 31. Déri Múzeum; leltári szám: V. 1930. 93. Közölte: P. Szalay Emőke 1983. 254-255. 32. P. Szalay Emőke 1983. 257. Az egyik a Déri Múzeumban található, leltári száma V. 1937. 19., a másik a Hajdúsági Múzeum tulajdona; leltári száma: 55. 88. 1. 33. P. Szalay Emőke 1983. 263. 34. Déri Múzeum; leltári számuk: V. 1935. 165. 35. HBmL. IX. 8. 3. Számadások, egyéb tartalmú iratok 1829. május 2. bejegyzés: Nyílvetés szerint áruljanak. 36. Déri Múzeum; leltári szám: V. 1935. 164. 8-9. 186
