A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

P.SZALAY Emőke: A debreceni fazekas céh tárgyi emlékei

A debreceni céhpecsétek, amint bemutatásukból kitűnik, egyedi sajátosságokkal nem rendelkeznek, beleilleszkednek a magyarországi fazekas pecsétek sorába."

1 A céhládák a céhek legjellegzetesebb tárgyi emlékei. Bennük őrizték a céh kiváltságleveleit, jegyzőkönyveit, egyéb iratait, a pecsétnyomókat, a céh pénzét. De nemcsak a céh értékeinek őrzői voltak, magát a céhet is jelképezték. A fazekas céh ládája először az 1715-ös kiváltságlevélben szerepel. Említése mellett csak annyi kitételt szabtak, hogy „jó záros láda legyen, mellyben a Jövedelmek ezen levelünk és egyéb Magok között forgó állapotokrul való írások és más közönséges eszközök tartassanak minden benne levőknek igaz laistromával eggyütt."

11 Másik kitétel, hogy a láda helye a céhmesternél, kulcsa pedig a másiknál legyen.

12 A céhgyűlések alkalmával a bejárópénzt a céhládába tették a résztvevők.

11 Az iratok és a pénz őrzése mellett kultikus szerepe is volt a ládáknak. Ez tűnik ki a felnyitott céhláda mellett zajló szertartásokból. A céhlevelek külön hangsúlyozzák, hogy az inas szegődtetése és szabadítása a felnyitott céhláda előtt történjen. A fazekas céh privilégiumában is megtaláljuk ezt a rendelkezést. „Kitöltvén a tanuló apród esztendeit, vigye gazdája a céhmesterek eleibe jelentse meg és a közönséges gyűlésben a Céhnek felnyittatott ládájánál szabadítsa fel . . ."'

4 Új céhmester választásánál a ládában lévő minden eszközökről, jövedelmekről, költségekről rendesen számot kellett adni a céhmesternek, majd ha mindent rendben találtak, lajstromba foglalták a benne lévőket és a lajstromot beletették a ládába.

15 Ugyanezeket írja elő a száz évvel későbbi, 1800-ban kelt újabb privilégium is."

1 Ennek nyomát őrizte meg a fazekas legények köszöntő verse, amelyet 1876-ban jegyzett le az utolsó fazekas mester.

17 A legénytársaságnak sok esetben külön ládája volt. A köszöntő szövegből kitűnik, hogy a legények ládáját az atyamesternek nevezett legénytársasági elöljáró házában tartották. A láda hordozására akkor is sor került, amikor az előző évi atyamestert választották meg ismét.

IK A fazekas láda egészen késői, 1857-ben készült. A puhafa láda kékre festett, sima oldalú, alul profilált léccel szegélyezett. Sarkait rizalitszerű lécek díszítik, lábai hiányoznak. Felnyitható fedelének széle ugyancsak profilált, nagyméretű zárszekrénye a fedél sarkaitól kiindulva fokozatosan szűkül, teteje háromszorosan tagolt, felül makk alakú gombbal. Zárszerkezete a láda előoldalán helyezkedik el, amelynek külső részén olvasható a felirat: A Nemes Fazekas Czéh Ládája 1857.^ Belsejében bal oldalt ládafia és titkos rekesz. A fedél belül kékre festett, rajta fekete a felirat: Czéhmester Harsányt János KCh MSTR Török Ferences Czéhjegyző Katona Mihály. Készíttette Veres József a Czéh részére 1857. Kulcspajzsa egyszerű, sima, a fedelet tartó csuklóspántja szintén. Sima fogantyúja négyszögletes, karajosán metszett oldalú lemezből emelkedik ki, amely a XVIII. századra emlékeztet (3. kép). Teljes joggal feltételezhetjük, hogy ezt a ládát más céhládák előzhették meg a fazekas céh három évszázados története során. Talán ezt bizonyítja fogantyúja, amely a XVIII. századra utal. Gyakori megoldás volt, 10. Bodó Sándor 1970. 216-217.; Nagybákay Péter 1978. 244. 262. 11. A fazekas céh kiváltságlevele 1715. DMÁTDGY. Sz. 1906. 550. III. artikulus. 12. Ugyanott III. artikulus 13. Ugyanott VI. artikulus 14. Ugyanott XXVIII. artikulus 15. Ugyanott IV. artikulus 16. A fazekas céh kiváltságlevele 1800. HBmL. IX. 8. 3. 16. törvény 5. artikulus 17. P. Szalay Emőke 1989. 18. P. Szalay Emőke 1989. 19. Déri Múzeum; leltári szám: V. 1935. 164. 180