A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

OROSZ György: Egy XV. századi ikon üzenete a ma emberének

3. kép. Troica, XVI. századvége. A. V. Morozov egykori gyűjteményéből (Tretyakov Képtár, Moszkva) tak, a művészet pedig ezek interpretációjából adódott. Minden egyes ikonfestő egyénien adta vissza alkotásaiban a legendákat. Már egy kis eltérés is új értelmet, új hangzást adott a műnek. „Az ikonfestő munkája jelentős mértékben a nüanszok művészete volt." -jegyzi meg nagyon találóan Alpatov, M. V.

1 A megrendelők és a kivitelezők nem egy és ugyanazon jellemző és lényegi vonásokat állapítottak meg egy adott kompozíció esetében. Arról van szó, hogy az ószövetségi Szentháromság ikonográfiái szüzséje egyszerre irodalmi elbeszélő és dogmatikus jellegű is. Ha a művész a Szentháromságot a többi bibliai témájú ábrázolások ciklusába sorolta be, akkor történelmi elbeszélő jelleget kölcsönzött neki, amely megfelelt a Teremtés Könyvében foglaltaknak. Ha azonban az volt a megoldandó feladat, hogy a Szentháromság elvont, dogmatikus meghatározását plasztikus formában ábrázolja, akkor megszabadította a műalkotást a mondanivaló kifejtését gátló hétköznapi részletektől, illetve ezek számát a minimálisra redukálta. 7. Alpatov, M. V. Drevnyerusszkaja ikonopisz. M., 1978. sz. 20. 10* 147