A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

MURAKÖZI Ágota: Barzó Endre és a régi miskolci művésztelep

BARZÓ ENDRE ÉS A RÉGI MISKOLCI MŰVÉSZTELEP MURAKÖZI ÁGOTA Barzó Endrét (1898-1953) halála után egy időre elfeledték, jóllehet a 20-as években a harmincas évek fordulóján ismert és elismert tehetségnek számított. Festményei rangos kiállításokon szerepeltek, többször előkelő díjakat nyertek. Szülővárosa, Nyíregyháza mindig számon tartotta. Néhány barátja, tisztelője gyűjtőmunkája eredményeként rendezték meg emlékkiállítását 1969-ben, a Magyar Nemzeti Galériában, ahol mintegy 80 alkotását mutatták be,

1 katalógus is készült. Ezt követte a nyíregyházi és a debreceni emlékkiállítás ugyanabban az évben. Halálának 20. évfordulóján a nyíregyházi művelődési központ emlékezett meg a festőről egy szerényebb tárlattal, mely Debrecenben a TIT-klubban is megrendezésre került. A nyíregyházi Jósa András Múzeum mintegy 62 Barzó-festményt, grafikát vásárolt az elmúlt években a családtól, így kerülhetett sor 1983-ban az életmű-kiállításra, az eddigi legteljesebb bemutatásra.

2 Magángyűjtők és a múzeum korábban vásárolt anyagával kiegészítve 51 olajfestményét és 65 grafikáját állítottuk ki. Barzó Endre Nyíregyházán született 1898. május 5-én, Barzó Mihályhét gyermeke közül a másodikként. Apja a város jeles építőmestere, aki üzemében évente 3 millió téglát, 200 ezer cserepet termelt, főbb építkezéseit nem győzzük sorolni: a vármegyeháza (1891), evangélikus elemi iskola, a színház (1894), tanítóképző, városi gőzfürdő, az Erzsébet közkórház, a görög katolikus templom és még számos lakóépület. Méltán mondhatjuk, hogy a századvégi Nyíregyháza belvárosi képének kialakítása elsősorban az ő nevéhez fűződik. Barzó Endre rajztehetségére reálgimnáziumi tanára, Kozák István figyelt fel, aki a Képzőművészeti Főiskola elvégzésére biztatta. Tanítványa érzékeny, többirányú tehetséggel megáldott alkat, s tizennyolc évesen még nehezen dönti el, hol tanuljon tovább. Jól zongorázik, a zenei pálya is csábítja. Végül mégis a képzőművészet mellett maradt. A Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakára járt 1916-tól. Itt a Munkácsy hagyományokat továbbadó Révész Imre növendéke lett. 1918 nyarán elkísérte mesterét Nagybányára. Ennek az útnak az emlékét őrzi Házak patakparton c. kisméretű olajképe a Jósa András Múzeum gyűjteményében.1 Bensőséges hangulata, derűje, nyugodt ecsetkezelése még semmit sem árul el a későbbi képek ideges érzékeny sugárzásából, lendületes ecsetjárásából. A harmadik évfolyamtól Benkhard Ágost az 1. Barzó Endre emlékkiállítása (katalógus) Magyar Nemzeti Galéria, 1969. F. Mihály Ida előszavával. 2. Barzó Endre emlékkiállítása. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 1983. Muraközi Ágota előszavával. 3. Ltsz.: 79.12.3. karton, olaj, 29x35 cm. 7* 99