A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - KOVÁCS László: A magyar honfoglalás kori pénzleletek keltező értékéről

Lelőhely •g———*• szám Érme Sírlelet Honfoglalás korilh.-ről való szórvány Kincslelet Szórványlelet Arab 17 45 .7 12 1 400 1 öntőminta 8 Bizánci 17 19 7 7 4 16 + 147 Nyugat-európai 58 213 17 52 65 Meghatározatlan 3 4" 1 1 Római 47 57 5 15 ÖSSZESEN 142 338 38 88 5 ÖSSZESEN 142 338 38 88 416 + 220 Az érmék száma 465 189 330 5 72 1061 1. kép. A honfoglalás kori Kárpát-medence idegen érméi dott. Erre utal ugyanis a sírleletek érmesorát nyitó 921.,

13 és befejező 976.

14 lehetséges első verési év. Az eltérő származású érmék honfoglaló magyar síregyüttesek zárópénzeként szereplő példányai folyamatosnak tetsző sorban, de változó mennyiségben töltik ki a vázolt időbeli kereteket. Természetesen a besorolásuk alapját képező, legkorábban feltételezhető verési idejükhöz jónéhány évet hozzá kell számítani, hogy megbecsülhessük ottani forgalmuk, majd magyar tulajdonú használatuk egészen az eltemetésükig tartó, bizonytalan hosszúságú időszakát. Eszerint e sírok zárópénzeinek a terminus post quem elve alapján rendezett sorrendje csak egy valószínűtlenül korai keltezési kényszer idősorrendjét adja meg, amelytől e temetkezések földbe ásásának kora a beléjük temetett első vagy sokadik pénztulajdonosok élete hosszúságának teljes változatosságával eltérhetett.

15 Van-e mégis lehetőségünk az egyes temetkezések pontosabb korhatározására? 3.1. A vizsgált pénzes sírok legjellegzetesebb csoportját az eltérő mennyiségű és minőségű mellékleteik alapján eltérő rangúnak számítható 37 fegyveres férfi 169 érmét rejtő hagyatéka képezi (síronkénti érmeátlaguk 4,57). A hivatásosan katonáskodó réteg tagjait látjuk bennük, akik a kalandozások résztvevőiként egyebek között nyugateurópai és bizánci pénzekhez juthattak, továbbá a zsákmányolásuk, vagy a hazai gazdaságuk árufeleslegét keleti kereskedőknek eladva, arab dirhemeket is szerezhettek. 13. Két sírban már VI. (Bölcs) Leó (886-912) egy-egy érméje is előkerült, de a síregyüttesek ismeretlenek. A csanytelek-síróhegyi temetőrészlet 1934-ben feldúlt 9 sírjának anyagában volt az egyik, a másikat 1887-ben „állítólag egy halott szájában találták" egy dettai (Deta) sírban: PontellyL, 1887.173. 14. Az orosházi solidus (95) nem egyedi eset, mert a Szárászon megsemmisített sírok anyagában ugyanezen társuralkodók aranyozott bronz solidus hamisítványa őrződött meg: Kiss A., 1983. 285. 15. Az érmék keltező értékével foglalkozó irodalomból: Amőpo3, A. K. 1971.; Steuer, H. 1977.; Bálint Cs., 1985. 163