A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - CZEGLÉDY Ilona: A kurityáni pálos kolostor

20. kép. A Perényi címeres sírkő. (Perényi Imre sírköve) A szentély D-i oldalán a rendi előírásnak megfelelően kettős ülőfülke volt, záródásában a főoltár állott. Az ülőfülkével szemközt az É-i szentélyfalban nyílott a sekrestye: ebből a kolostorhoz átvezető kis folyosó. Az épület négyszögű udvart vett körül, amelyben kút állhatott. Az udvar körül, de legalább a templom felőli oldalán kerengő lehetett. A kolostor bejárata a templom főhomlokzata mellett volt. A Ny-i kolostorszárnyban sejthetjük más pálos kolostorok példájából a konyhát és az ebédlőtermet, az É-i szárnyban a gazdasági helyiségeket, míg a szentély melletti K-i szárnyban a sekrestye mellett valószínűleg kisebb kápolna, továbbá, talán emeleten elhelyezve a 8-10 szerzetes hálóterme helyezkedett el. A kolostorszárnyak alatt valószínűleg borospincék voltak. A kolostorhoz gazdasági épületek, veteményeskertek és halastavak kapcsolódhattak. A kolostor történetének teljes felderítéséhez még további tudományos kutatás lenne szükséges. Közel két évtized múlott el az 1969. évi jószándékú - de a kolostor további évszázadokra szóló megtartását végül is kevésbé szolgáló - beavatkozás óta. A romokat ismét belepte a gaz, bokrok és fák nőttek benne újra. Oly mértékben feledésbe merült ez a „feltámasztási kísérlet", hogy a BORSODTERV által 1981-ben készített „Kurityán falu rendezési tervéhez"

26 az úgynevezett műemléki vizsgálatban leírták a következőt: „Külterület. Pálos kolostor és templomrom. Gótikus 1408. Rombadőlt 1560. NEM MEGKÖZELÍTHETŐ." 26. OMF Tervtár BORSODTERV 1981. műemléki vizsgálat Kurityán összevont rendezése tervéhez. 225