A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - CZEGLÉDY Ilona: A kurityáni pálos kolostor

3. kép. A hajó D-i fala ablaknyílásokkal a munka kezdetén nagyobb pusztítást okozva az emléken, mint a korábbi évek során összesen. Azonnali beavatkozást kért és kapott. (Értesítettük az OMF területi előadóját, alMegyei Tanács Építési Osztályát, a HOM-ot.) A DVM nevében dr. Czeglédy Ilona vállalta, hogy a szükséges leletmentést a bányaüzem által szervezett társadalmi munkások segítségével elvégzik.

8 Ez a munka történt meg 1969. május 16-ot követően. Az OMF a D-i támpilléreket kiegészítette, a lábazatot helyreállították és kiegészítették. A munka azonban félbemaradt, a bánya újból megkezdte az alábányászást és a helyszínt életveszélyessé nyilvánították. Történeti adatok. A kurityáni, helyesebben nyárádi Új háznak nevezett pálos kolostort a nagyhatalmú Perényi család egyik tagja: Imre - Zsigmond titkos kancellárja alapította, Keresztelő Szent János tiszteletére 1408-ban, ahogyan a rend történetírója Gyöngyösi Gergely a XVI. sz. elején bulláriumában említi.

9 „Az alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről és a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, továbbá Kurityánban egy harmadik szőlővel is megajándékozta." Perényi 1403-ban kapta szolgálatai jutalmául Nyárád, Ormos, Kelecsény, továbbá a már elpusztult Tövises és Balázsháza birtokokat, amelyek a Rudabánya és Szuhogy között 1405 után újjáépített Csorbakő várának uradalmához tartoztak.

10 Perényi 1418. március 18-án V. Márton pápától Konstanzban búcsúengedélyt kapott a kolostor számára, „amelyet az Imre épített, de még nem befejezett."

11

1418. júl. 8. 1969. V. 26. Czeglédy Ilona jelentése. 9. Gyöngyösi G(eorgius) Bullarium. Bp. Egyetemi Könyvtár. Kézirattár Cod. Lat. 115. 10. Documenta Actis Paulinorum. Bp. 1978. (69. Újház) 11. LukcsicsP., 1931. 60. p. 64. sz. 214