A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - B.HELLEBRANDT Magdolna-LOVÁSZ Emese: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1985-1986

Ináncs Dubabér József (Ináncs, Kossuth u. 23.) kihozott az ásatásra egy 5 cm magas, aszimmetrikus, szürkésbarna színű, profilált aljú és peremű kis edénykét. Az edényt pincéjük ásása közben találták egy másik, hasonlóval együtt, amely azonban eltört. A lelet bronzkori. S. Koós Judit Korlát III.-Ravaszlyuk alja Az 1983 óta ismert lelőhelyet 1986 őszén kétszer is bejártuk. Ennek során megállapítottuk, hogy Korlát községtől DK-re az enyhe domboldalban két sávban, Ny felé sűrűsödve kerültek elő a leletek. Az alsó, közvetlenül a falu szélső házai feletti sávban rengeteg szilánk, hulladék, elvétve cserép került elő. A 10-15 méteres sáv után kis kihagyással újabb, leletanyagban bővelkedő, 10-15 méteres kb. 100 méter hosszan húzódó sáv kezdődik. Ezen a területen kerámiát nem találtunk. Az anyag jellege annyiban változik, hogy az itt is túlnyomó többségben előforduló nyersanyagtömbök és hulladék mellett több helyi idegen nyersanyagú szilánk, (obszidián, kova) került elő. Ugyancsak ebben a sávban találtuk meg egy mammutbébi fogát. A két sáv között jelentős térszintbeli különbség nincs. Feltehető, hogy mindkét sáv keverten tartalmazza az őskor különböző szakaszaiban végzett kitermelés hulladékát (limnokvarcit). Simán Katalin Legyesbénye-Fuló hegy Majoros Zsuzsanna (OKTH, Miskolc) geológus jelentette, hogy a Fúló hegyen levő Nagybarlangban régészeti leletek várhatók. A helyszíni kiszálláskor a barlang szájánál, a bejáratot biztosító földtöltésben, tehát másodlagos helyen cserepekét találtunk. A leletek között vonaldíszes, és sárga inkrusztált töredékek is voltak, jellegzetes újkőkori, bükki kultúrába sorolható kerámiaanyag, bronzkori edénytöredékek és középkori mázas, valamint széles szalagfüllel ellátott korongolt házikerámia részei figyelemre méltóak. A barlang viszonylag kis méretű, legszélesebb részénél 3 m, ferdén mérve, bár óriási lehullott kőtömbök vannak a bejárat jobb oldalán. A barlang mélysége kb. 2 m, fel lehet állni benne, s jobb felé egy kisebb ága van, de a továbbjutást nagyméretű behullott kőtömbök nehezítik. Az irodalom szerint dr. Petrikovics László ásatott a barlangban, az 1930-as évek elején. (Kuchta Gyula: A legyesbényei Fúló hegy barlangjai. Borsodi Földrajzi Évkönyv III-IV. 1962. irodalommal.) B. Hellebrandt Magdolna Mád-Kakashegy Az év októberében újabb terepbejárást végeztünk a község fölötti szőlőhegyen. Korábban innen egy bifaciálisan kidolgozott limnokvarcit hegy töredéke került elő és a helyi obszidián és kova-előfordulásokon talált anyagból őskori nyersanyagbeszerzésre utaló jeleket figyeltünk meg. Mostani bejárásunk során vöröses kovából készült levélkaparót találtunk, melyet az előlapjáról a bal széle mentén gondosan, a jobb széle mentén elnagyoltabban dolgoztak ki, a hátlapról pedig a jobb szélt vékonyították. Jellege alapján az eszköz a korábban talált töredékekkel együtt középső paleolitikusnak tűnik, megtelepedésre utaló nyomot nem találtunk. Simán Katalin 275