A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - B.HELLEBRANDT Magdolna-LOVÁSZ Emese: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1985-1986

Felsővadász Polyák Imre főiskolai hallgató (Felsővadász, Kossuth u. 23.) jelentette, hogy a Balmáz nevű határrészen cserepeket talált. Kimentünk a helyszínre, mely a falu felé vezető műút bal oldalán, a Tsz-gépállomás mellett található, a Várdombtól Ny-ra. A tájból szemmel láthatóan jól kiemelkedő domb tetején valamiféle épület lehetett, mert a tetőn használati tárgyakat, téglatörmeléket találtunk. Régészeti leletanyagot a dombtető alatti, szélesen elnyúló teraszon gyűjtöttünk. Megtelepedésre kiválóan alkalmas hely lehetett, s feltehetően lakták is évezredeken át, ezt bizonyítják az összegyűjtött neolit, bronzkori, vaskori, népvándorlás kori és középkori cserepek. S. Koós Judit Hernádbűd-Gata Megtekintettük a bronzkori földvárat. A plató nyugati részén a bronzkori cserepek és feltört állatcsontok nagy mennyiségben kerülnek elő, elvétve a közeli limnokvarcitfeltárásokból származó tömbök is megtalálhatók. A felszínen talált egyetlen megemlítésre méltó lelet egy limnokvarcitból kialakított ütőkő volt. Bejártuk a földvár és Boldogkőújfalu közé eső területet, de leletet nem találtunk. Simán Katalin (MTA Régészeti Intézet) Hidasnémeti II.-Omlástető A vasúti síntől nyugatra, a Borház-dűlőbe vezető út felett helyezkedik el az Omlástető. A domb északi, kis platóján, a legmagasabb pont alatt szintben kb. 1-3 méterrel, igen széles sávban nagy területen elszórtan, kb. 200 m

2-nyi területen kerültek elő a felszínen leletek. A dombot vékonyabb-vastagabb sávban fedi az a folyami kavicsos hordalékszint, ami a Borház-dűlőben a régészeti réteg alatt mintegy 3-4 méterrel helyezkedik el. A leletek a kavicsos hordalékon fekszenek, nyilvánvalóan másodlagos helyzetben. A leletanyagban szerepel magkő, szilánkok, pengék. A nyersanyag változatos: limnokvarcit, radiolarit, obszidián stb. Elhelyezkedésében, nyersanyagában, jellegében az anyag a Hidasnémeti I.-Borház-dűlő leletanyagához kapcsolható, azaz felső paleolitikus. Simán Katalin Ináncs-Dombrét Folytattuk az előző évben megkezdett ásatást. A feltárás során több ház maradványát bontottuk ki, a hozzájuk tartozó cölöplyukakkal, gödrökkel, tűzhelyekkel. A házakon belül többszörösen megújított, peremes tűzhelyek kerültek elő, egyikük felületén szétroppant edény töredékekkel, halsütő tállal. A leletanyagban a füzesabonyi kultúra klasszikus és késői fázisának emlékanyagát véljük fellelni, gazdagon díszített finomkerámiával, nagy mennyiségű és nagyméretű hordozható tűzhelyekkel, tárolóedények töredékeivel. Az eszközanyagból említést érdemel egy, az omladékrétegből előkerült bronztű, két csont nyílhegy és egy ún. „Netznadel". A bronzkori település alatt az 1. szelvény ÉK-i falának hosszában egy bükki ház szélei rajzolódtak ki. Erősen átégett, paticsos felszínű, néhol nagyobb faszénnyomokkal. A ház nagy része a fal alá esett, így teljes kibontását nem tudtuk elvégezni. Bontás közben nagyobb obszidián darabok, állatcsont és jellegzetes bükki kerámia került felszínre. A 2. szelvényben, ugyanebben a mélységben, mindössze néhány paticsfoltót sikerült megfogni, melyek feltehetően valamelyik házhoz tartozhattak. Az ásatáson részt vett: Szathmári Ildikó (MNM) és Józsáné Homola Krisztina rajzoló (HOM). 274 S. Koós Judit