A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Adalékok Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális életéhez 1914-ben

az évben elodázzák, s a pályázati hirdetés dacára tanárokat sem fogadnak. A szerencsi polgári fiúiskola ügyében még egy cikk található, ami elismerve az eddig tett erőfeszítéseket azt a reményt sugallja, majd jövőre. Sikeresnek minősíthető a tanítónők, tanítók által vezetett háztartási tanfolyam is.

42 A közoktatásügyi miniszter támogatásával, a község anyagi támogatása mellett március-áprilisban 6 hetes kurzus kezdődött. A tanítás ingyenes volt, illetve a tehetősebb szülőktől napi 50-60 fillért kértek. A foglalkozásokat délelőtt és délután tartották. Március 7-én kezdődött el 32 résztvevővel, irányítói heti váltásban Lovas Emma és Krenner Edit tanítónők voltak. A program: 8-10 óra között elméleti előadás, 10-12 óra között főzés, s 14-17 óra között varrás. Általános felügyelő Csepreghy Gyula tanár. Március 18-án „Szerencs intelligens közönségének" már hivatalos ebédet prezentáltak a tanuló hölgyek. A produkció „elégedettséget" váltott ki a jelenlevőkből. Április 29-én zárult a tanfolyam, ekkor volt a bemutató 6 hét munkájáról. A 30 rendszeres járó növendékből 24 volt jelen a vizsgán, ami az ált. iskola rajztermében volt. A vizsga sikerült, a bemutató sikert aratott, a szépszámú közönség pedig élvezte a villásreggelit. Még egy érdekes kezdeményezésben vettek részt Szerencsről. A földművelésügyi miniszter kezdeményezéseié, Kolozsváron a Gazdasági Akadémia szervezésében lelkészek és tanítók számára 8 napos tanfolyamot rendeztek júl. 29. és aug. 5. között „. . . a hazánkban vadon termő gyógynövények szedésének és értékesítésének elsajátítása végett..."

43 A kulturális életet adták, színesítették a különböző területek által rendezett mulatságok, egyéni és színi előadások. Természetesen a legnagyobb ünnep márc. 15-e sem maradt ki a sajtóból s ebben az ún. „Tárca" rovata, kultúra is képviselve volt.

44 A mulatságok általában időjárástól függően a Nagy Szálloda emeleti tánctermében vagy a klubhelyiségben voltak. Jellemző, hogy a bevételt jótékony célra fordították: legyen az a cukorgyár vagy ipartestületi rendezvény. A hangversenyekben a Cukorgyári Dalárda vitte a prímszerepet, ahhoz csak kisegítőként járult hozzá az Izraelita Nő- és Legényegylet kara. Az ún. vasárnapi előadásokon elhangzottak pl: „Asszonyokról-asszonyoknak", Kenessey Gizella tanítónő, vagy Molnár Sándorné: „Helytelenségek a nevelésben."

45 Népies előadások falun: Taktaszadán Nóvák József ref. lelkész és Matusz Mihály tanító rendezésében. Monokon: Petsár Gyula r. k. plébános és a tanítói kar.

46 De a legérdekesebb példa, Golop. „A tél az az időszak, amelyet a falusi földműves önművelésre fordíthat.,, - állapítja meg egy cikk a „T-H"-ban. Dómján József ref. tanító nem politizáló, csendesen dolgozó ember. 8 éve lakik a faluban. Fogyasztási Szövetkezeti helyiségben az énekkart és az ifjúsági egyesületet vezeti. Tart még heti 1-2 dalestélyt, két hasznos felolvasást. Valamint minden télre egy műkedvelő előadást tanított be. (Legutóbb Gárdonyi Géza: „Bor".) A következtetés: pezsgő lehet a kulturális élet egy kis faluban is ambiciózus tanító vezetése alatt. S ehhez a lap megállapítása: „Az elmondottak fényesen bizonyítják, mit tehet egy olyan tanító egyháza, községe és magyar hazája érdekében, ki hivatását helyesen fogja fel és valóban betölti néptanítói feladatát."

47 42. Tokaj-Hegyalja7., 11., 17., 18. sz. 43. Tokaj-Hegyalj a 29. sz. 44. Tokaj-Hegyalja4., 7., 20., 25., 1., 4., 6., 19., 3., 8., 9., 16., 17., 18. sz. 45. Tokaj-Hegyalja 2,13. sz. 46. Tokaj-Hegyalja 2,13. sz. 47. Tokaj-Hegyalj a 8. sz. 410