A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BENCSIK János: A pásztorház (az állattartó közösség „cseléd”-je Északkelet-Magyarországon)

b) Az apaállatokat együtt járatták a csordával, a gulyával és a kondával. így bármikor - tegyük hozzá, a legkedvezőbb alkalommal - bekövetkezhetett a vemhesség. Ez a gazda haszna volt, minek - természetesen - minden állattartó örült. Búgató vagy folyató pénzben kiadják a szalonnát, kenyeret (is), meg valamennyi pénzt (Fóny). A megtörtént folyatást a pásztor bejelentette a gazdának, amiért egy pohár pálinka járt vagy néhány fillér borravaló. Ezt (Hegyköz) cullagnak nevezték.

91 Kevés zsebpénzt kapott a pásztor, ha közölte az állat gazdájával, hogy elfolyt a tehén (Gömörszőlős, Vizsoly, Göncruszka).

92 A Szuha völgyében a jó hírért, hogy ugyanis megfutosott a tehén, pénzt vagy egy pohár pálinkát adtak a pásztornak.

93 Tiszaladányban is, amikor jelentette a pásztor, hogy megfutosott a tehén, kellett egy kis pénzt nyújtani neki.

94 c) Előfordulhat - az Alföldön - az az általános szokás is, hogy a hosszabb ideig legelőn levő állatokat (gulya, makkosnyáj) a gazda meglátogatta. Ilyenkor is illett megajándékozni a pásztort. „A kunyhóba be vót téve a szalonna, kenyér, liter borocska." (Boldogkőváralja) Pálinka, bor, vagy egy pakli „kassi-dohány", esetleg egy kevés pénz mindig akadt a pásztor számára

95 (Monok). d) Nem tekinthető általános szokásnak az, hogy disznóölés utáni reggelen a kondásnak kóstolót adtak volna (Tiszatardos).

96 A Hegyközben a csordást és kondást mindig behívták ahhoz a házhoz, ahol gépeltek és megkínálták egy pohár pálinkával, kaláccsal vagy egyéb süteménnyel.

97 Ha hármast ellett a kecske, akkor a gidák egyikét a kecskepásztornak ajándékozták.

98 e) A pásztorokat az esztendő nagyobb ünnepein - húsvétkor, pünkösdkor általánosan elterjedt szokás ez - megajándékozták az állattartó gazdák. E témakörnek Ujváry Zoltán tanulmányt is szentelt.

99 Elsősorban az asszonyok lángost, túrós lepényt, rétest vagy egy-egy darab kalácsot sütöttek, s azzal várták a pásztort a kapuban (Göncruszka). Tarcalon rendesen kifonott kalácsot sütöttek a pásztornak. Aggteleken túróval, mákkal, káposztával, lekvárral töltött kőtt kaláccsal ajándékozták meg az ünnep reggelén kihajtó pásztort. A Hegyközben a csordás és kondás lángost vagy kalácsot kapott a gazdaasszonyoktól.

100 Kelemérben különféle kalácsot kaptak.

101 A szokás általános elterjedéséről a zempléni hegyvidékről is tudósítanak.

102 Kaláccsal, lángossal vagy pálinkával ajándékozzák meg a pásztorokat. Ugyanezt a szokást írták le a gömöri Szárazvölgyben is, ahol e jeles napokat János, István és Pál napi ajándékgyűjtéssel is megtoldották.

103 Érdemes odafigyelni arra, hogy általában lángos szerepel az ajándékként adott ételek között. A lángos kőtt, nyújtott tészta és 30 cm átmérőjű, tejbenfőtt kásával, túróval töltötték, négy sarkán visszahajtották.

104 A Hegyközben máig szokás a lángos-ajándékozás, de kásásat már nem sütnek, helyette lekváros, túrós a szokásos.

105 A pünkösdi 91. Végh Á. i. m., Petercsák T., 1979. 271. 92. Takács-Barna (Vizsoly), Veres András (sz. Kelemér, 1897.) házasodása révén került Gömörszőlősre, ahol gazdálkodott. 93. Deli im. 89. 94. Takács G.-né (Tiszaladány) 95. Juhász Gy. (Boldogkőváralja), Szikom A., i. m. 311. 96. Szabó G. (Tiszatardos) 97. Petercsák T., 1972. 516. 98. V7gaim.96. 99. Ujváry Z., 1975. 116. 100. Petercsák T., 1973. 365., Uő. 1972. 516. 101. Faggyas i. m. 60. 102. Niedermüllerl. m. 116., BodóS. i. m. 742. 103. Benkő É., 1982. 628. 104. Szabadfalvi J. i. m. 564. 105. Petercsák T., 1972. 105. 614