A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PÉTER László: Herman Ottó és Szeged

magyar közönség - legalább hírből - oly jól ismerne, mint Herman Ottó pókművét. Ez a háromkötetes, a laikus számára is vonzóan megírt mű tette nevét országosan ismertté, de a szakkörök figyelmét és elismerését is evvel érdemelte ki elsőül."

17 Mintegy 314 pókfajtát írt le művében Magyarország területéről; köztük 36 új volt még a tudományban is. Műve különben módszertani és tudományelméleti szempontból is jelentős: a hazai természettudományos gondolkodás fontos állomása.

18 A tudós azonban nem tagadta meg természetét, közéleti hajlandóságát. A doroszlói Szentkút búcsúsainak látványa késztette híres-hírhedt cikkének, A mérges csóknak megírására. Benne a közegészség érdekében a feszületek csókolgatása, kegyhelyek és búcsújáróhelyek vizeinek használata ellen emelt szót.

19 Cikke, antiklerikális iránya miatt, nagy föltűnést keltett; sok külföldi lap is átvette. Doroszlón azonban megismerkedett a szegedi születésű Torma József plébánossal, és tőle érdekes szegedi néphagyományt halott a békák hangutánzó szólásairól. Mást mond a magyar, a német meg a szlovák béka. Herman a hangutánzás alapján mindegyikről megállapítja, hogy milyen békafajta.

20 „Doroszlói visszavonultságában sem tagadta azonban meg sokoldalúságát - írta életrajzírója. - 1874-ben megszervezte a doroszlói Olvasóegyletet, és rendezte Apatinban az első magyar iparkiállítások egyikét. A kiállításnak titkára volt; eredményes fáradozásaiért az Apatiner Gewerbe-Verein aranyéremmel tisztelte meg- önmagát."

21 Augusztus 9-től 20-ig tartott ez a kiállítás. A helyi termelésnek megfelelően különös figyelmet szentelt benne a kendertermelésnek és -földolgozásnak. Természetes, hogy a kiállításon részt vevő szegedi köteles, Bakay Nándor megismerkedett a kiállítás titkárával, Herman Ottóval. E találkozás mindkettejük számára nagyjelentőségűnek bizonyult. Szegeden már csaknem évtizedes múltra tekintett vissza a helyi iparosmozgalom. 1865-ben Osztróvszky József iparos bizottmányt hozott létre. „Ez a mozgalom - írta Ács Tivadar mindvégig iparfejlesztésről és egy iparospárt megalakításáról beszélt, hogy az iparos osztálynak - amelybe nemcsak a mestereket, hanem a segédeket, munkásokat is belesorolták - legyen parlamenti képviselete."

22 Bakay fölvethette ezt Herman Ottó előtt Apatinban, s a nyughatatlan tudós azonnal kapható volt a régi terv fölelevenítésére és valóra váltására. Találkozásuk eredménye lett egyrészt az 1876. évi első nagy szegedi ipari kiállítás, amelyről Herman rajzos cikkben számolt be a Vasárnapi Újságban,

23 másrészt pedig Bakayval közös kísérletük az iparospárt megalakítására. Doroszlóról és éppen az iparospárt megalakítása ügyében vette föl Herman Ottó a kapcsolatot a turini remetével, Kossuth Lajossal is. 1875. február 20-án kelt első levelében Herman először is bemutatkozott az egykori kormányzó elnöknek: „Szepességi származású vagyok. Egyik nagybátyám kilenced magával az Atlantióceán fenekén alussza örök álmát: nem akarta, hogy gyermekei abszolút monarchiában neveltessenek, s a hajó -Ausztria -, amelyen Amerika felé indult, a nyílt tengeren megégett. Ez történt 1858-ban. Ennyit a családi szellemre nézve. Jó barátom, Teleki Sándor, a koltóí, azt mondotta volt nekem, hogy a Kolozsvárt megjelenő Magyar Polgár című lap Kegyelmességed helyeslését bírja. Megjegyzem, 17. LambrechtK. 1920.41. 18. ErdődyG. 1984.. 76. 19. Herman O. 1876a. 20. Herman O. 1877. 21. Lambrecht K. 1920. 42. 22. Ács T. 1962. 119. 23. Herman O. 1876. 369