A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - KEMENCZEI Tibor: Kora vaskori leletek Dél-Borsodban

4. Kétfülű csésze (Tokaj környéke: 5. kép 4). A tiszavidéki kora vaskori kerámia jellegzetes típusa. Korábban, a késő bronzkor utolsó szakaszában nem készítettek az Alföldön ilyen edényeket, a Kárpátoktól keletre, az erdős-sztyeppevidéken és az AlDuna vidékén viszont igen.

27 így a tiszavidéki korai vaskori kétfülű csészék eredete ezekre a területekre nyúlik vissza. 5. Egyfülű, fordított csonka kúp alakú pohár. Jellegzetessége, hogy a fül felül felcsűcsosodik (Muhi-Jászoltó-dülő: 4. kép 6). Ilyen fülkiképzésű edények az Alföldön először a kora vaskori sírleletek között találhatók meg,

28 nem nagy számban. Igen jellemző azonban ez a forma az erdős-sztyeppevidéki prészkíta korú kerámiaművességre.

29 6. Egyfülű, hengeres nyakú, karcolt vonaldíszű csésze (Hejőcsaba-Cementgyár: 4. kép 7). A fül kialakítása miatt az előbbi csészével azonos korú, eredetű lehet. 7. Fazék, amelynek a pereme alatt lyuksor fut körbe (Cserépfalu: 5. kép 7). Az erdős-sztyeppéi övezet prészkíta és szkíta korú fazekassága készített nagy számban ilyen edényeket.

30 A Kárpát-medencébe erről a területről juthatott el ez a kerámiatípus. A Borsod megyében előkerült kora vaskori sírleletek között igen kevés csont-, fémtárgy van. Az Ároktő-Dongóhalmi egyik sírban egy vasgyöngy volt (3. kép 3), amely az i. e. IX-VIII. századtól kezdve Közép-Európában elterjedt vasművesség egyik korai emléke. Érdekes tárgy az Ároktő-Pélypusztai 22. sírból kikerült geometrikus vésett mintával díszített csontlap (3. kép 5). Ilyen csontlapokra eddig csak az alföldi kora vaskori temetkezések feltárása során bukkantak.

31 Rendeltetésüket nem isméjük. Mivel több Heves megyei sírban ilyen csontlapot bronz varrótűvel, csontlukasztóval, vasárral együtt találtak, Szabó J. Győző arra gondolt, hogy ezek a lapok varrókészlet tartozékai voltak.

32 A Tiszakeszi-Szódadombon kiásott sírban egy csiszolt fenőkövet is találtak (2. kép 1). Az őskor több szakaszában szokás volt a halottak mellé fenőkövet helyezni. Gyakorivá ez a szokás a korai vaskorban vált. A sztyeppe-vidéken a prészkíta, szkíta korban az egyik leggyakoribb temetkezési melléklet volt ez a tárgytípus.

33 A már említett leletekért kívül az Ároktőn és Tiszakeszin feltárt temetkezésekben állatcsontok is voltak. Sajnos ezeket az állatcsontokat nem határozták meg, így nem tudjuk milyen állatokhoz tartozhattak. A mezőcsáti és a Heves megyei kora vaskori sírokban birka és szarvasmarhacsontokat találtak.

34 Feltehető, hogy az ároktői, tiszakeszi sírokat hátrahagyó népcsoport is birka, szarvasmarha lapocka, lábrészeket helyezett állatáldozatként a sírgödörbe. A húsáldozat elhelyezése az elhunyt mellé az Alföld kora vaskori lakosságának jellegzetes temetkezési szokása volt. Ugyanilyen rítus uralkodott a sztyeppevidéki prészkíta és Erdély korai szkíta kori népességénél is.

35 A Tiszakeszi-Szódadombon és az Ároktő-Dongóhalmon feltárt két sírban a halottakat fejjel kelet felé temették el. Az ároktő-pélypusztai temetkezések tájolása ettől eltér. Háromban Ny, Ny-ÉNy, kettőben ÉNy, É-ÉNy-i irányban feküdtek a csontvázak. 27. Meljukova i. m. 16. kép5., 6. Hánsel, B., 1976. 16. t. 1-4., 44. t. 1., 2., IX. t. 5. 28. Szabó J. Gy., 1969. 120. XVI. t. 3., 5. 29. Meljukova i. m. 16. kép5., 6. 30. Meljukova i. m. 6., 7. kép Terenozkin, A. I. 1961. 44., 49. kép. 31. Patek i. m. 362. VIII. 1.1-4. 32. Szabó J. Gy. i. m. 75. 33. Terenozkin, A. I. 1976. 5. kép 4. 34. Patek i. m. 342. Szabó i. m. 75. 35. Terenozkin i. m. 92., Vasiliev, V. 1980. 164. 96