A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - KEMENCZEI Tibor: Kora vaskori leletek Dél-Borsodban

2. Öblös, csonka kúpos nyakú, kihajló peremű edény. Vállát függőleges bordák díszítik. (Ároktő-Pélypuszta: 4. kép 4). A kelet-alföldi késő bronzkori gávai kultúra hasonló edényeire emlékeztető,

15 de attól mégis eltérő kerámiaforma ez. 3. Nyomott gömbtestű, csonka kúpos nyakú csupor. Válla függőleges bordákkal, vonalcsoportokkal lehet díszítve (Ároktő-Dongóhalom: 2. kép 7, Szirmabesenyő környéke: 4. kép 9, Noszvaj: 4. kép 10). A díszítő motívumok a késő bronzkorból öröklődtek, a forma egészében azonban a kora vaskori alföldi fazekasok munkája. A középső vaskor, az ún. szkíta kor idején is készített kerámiatípus volt az Alföldön.

16 4. Nyomott gömbtestű, egyfülű csésze. Vállát függőleges vonalcsoportok díszítik (Ároktő-Dongóhalom: 3. kép 2). A forma és a díszítés a Kárpát-medencei késő bronzkori kerámiaművesség öröksége, de ebben a változatban ezt a kerámiaformát a kora vaskori fazekasok alkották meg.

17 5. Fordított csonka kúp alakú tál. Peremén három kettős bütyök van (Sajókeresztúr: 5. kép 5). Ilyen peremdíszű tálak a Nyugat-Kárpát-medencei korai hallstatti kultúra területéről is ismertek.

18 6. Kihajló peremű tál. Pereme négy helyen felcsúcsosodik, s belül függőleges vonalcsoportokkal díszített (Szirmabesenyő: 5. kép 6). Mind az alföldi késő bronzkori leletek,

19 mind az erdős-sztyeppevidék prészkíta emlékei között

20 előfordulnak hasonló alakú, díszítésű tálak. Keleti eredetűek azok az edénytípusok, amelyek a tiszavidéki kora vaskori kerámialeletek harmadik csoportját alkotják. A Borsod megyei leletek közül az alábbiakat sorolhatjuk fel. 1. Öblös nagy edények. Széles nyakuk ívelt, vállukat kis bütykök díszítik (ÁroktőDongóhalom: 2. kép 6, Ároktő-Pelypuszta: 4. kép 1; Szirmabesenyő környéke: 5. kép 2). A Prut-Dnyészter vidéki erdős-sztyeppés területek prészkíta korú emlékanyagában fordulnak elő hasonló edények.

21 2. öblös nagy edény. Nyaka szűk, ívelt, teste széles, nyomott gömb alakú. Nyakán árkolással, vállán kis bütykökkel díszített (Ároktő-Pelypuszta: 3. kép 8). Az előbbi edénnyel azonos területen, korban találhatók meg párhuzamai.

22 Ezenkívül az Al-Duna vidéki kora vaskori Basarabi-kultúra leletei között is vannak ilyen edények.

23 3. Bepecsételt, bevésett, szurkált geometrikus vonalmintával díszített csészék (Ároktő-Pelypuszta: 4. kép 3, 5). Az Al-Duna vidéki Basarabi-kultúra, valamint a vajdasági-szerémségi Bosut-kultúra kerámiaművességének jellegzetességeit tükrözi ez a kerámiatípus.

24 A magyar Alföldről kevés hasonló lelet ismeretes. Borsod megyéből a mezőcsáti temetőben talált ilyen csésze említhető meg, ezenkívül a dél-alföldi Gorzsán napvilágra került hasonló díszű edénytöredékek tartoznak ebbe a leletcsoportba.

25 Eljutott ez a bepecsételt, vésett díszű kerámia az erdős sztyeppevidékre is, ahol a prészkíta leletek-között fordul elő.

26 15. Kemenczeii. m. 158. t. 8., 17. 16. Párducz M., 1966. 24. t. 14., 28. t. 5., 17. Pateki. m. 161. 18. Nagy L., 1939. 51., 5. kép 15.; Paulik, J. 1964. 171., 5. kép 6. 19. Kemenczeii. m. 141. t. 5., 18. 20. Lapusnjan, V. L. 1972. 94., 4. kép 1. 21. Lapu&njan i. m. 92. 2. kép 2., 3. 22. Meljukova, A. I. 1958. 20. kép 1-2. ;,23. Tonteva, G. 1975. 43., IV. t. 24. Vulpe, A. 1965. 105.; Medovic, P. 1978.; Popovic, P. 1981. 25. Pateki. m. IV. t. 15., 16.; Szabó G. 1986. 26. Lapusnjan i. m. 92., 2. kép 1., 3. kép 1., 5., 7. Meljukova i. m. 14. kép. 95