A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

FOTÓ- ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA - TARCAI Béla: A miskolci fotográfia története

9. kép. Málnásy Béla: Aratás, 1932 amelyek a francia műtermekből kiindulva, német és osztrák hatásokra kialakultak. De ismerték a fényképezkedő polgár igényeit is. Ez pedig nem volt más, mint a megszokott és tetszetős konvenciók ismételgetése. Nemcsak a mesterek, hanem a fénykép fogyasztói, a jobb módú polgárok is utazgattak, és ahol csak tehették, fényképeztették magukat. A bevándorlók már hozták magukkal családi fényképalbumjaikat és megszokásaikat is. Nem csoda tehát, hogy a fellendülés első évtizedei után az ízlés uniformizálódása és konzerválódása következett be. Érdekes tanulságokkal szolgálnak a családi fényképalbumok. Elárulják, hogy a miskolci polgári családok hol s merre mozogtak a világban. A Tóth-Zámborszky család albumában pl. olyan portrék és családi képek találhatók, melyek szűk időhatárok között Miskolcon, Pesten, Pozsonyban, Kassán és Bécsben készültek. Egy másik-egyelőre ismeretlen - család képei jelzik a kiterjedt rokoni kapcsolatokat Ausztriában és Franciaországban, s őrzik az üdülések emlékeit Európa híres fürdőhelyein. Miskolc a fejlődés során katonaváros is lett. A családi fényképek segítségével nyomon lehet követni, hogy a katona családtagok mikor, hol szolgáltak a Monarchia tág határai között. De tudósítanak a családi képek tragikus fordulatokról is. Azok akiket a kivándorlás hullámai Nyugat-Európa vagy Amerika partjaira vetettek, szeretettel küldözgették 848