A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - LOSONCZI Miklós: Urbán György interkontinentális forrásai

Itáliába, Los Angelesbe, Moszkvába és Miskolcra, Nagymarosra, Pécsre utazik, az nemcsak a tér koncentrált helyeinek felismerésére ösztönzi, hanem az idő festői összefoglalásaira is, ugyanígy a zene, a balett sem puszta kirándulás számára, hanem tanulság az új művekre vonatkozóan. Ilyen értelemben válik más közegben, más eszközökkel Don Passos rokonává. önmagára adaptálja a század szellemi és a magyar képzőművészet formarendjéből következő munkamegosztást, - ennek alapján érzékeli a maga speciális teendőit önálló parcellában. A közmegegyezéses látvány és az elvont alakzat arányait hol az egyik, hol a másik fogalmazás többletével dúsítja művekké inspirációitól és a kép követelményeitől függően. így válik az Urbán-festmény megoldható rejtvénnyé a gyönyörködés és gondolkodás közös függvényeként. Széphalom és Sárospatak közel van egymáshoz, Kazinczy Ferenc és Urbán György ars poeticája is -; Kazinczy intelmét Urbán György művek gyakorlatává avatja, egyszerre „tüzes ortológus és neológus", hagyománytisztelő és bátor újító, hűséggel ragaszkodik a magyar festészet nyelvi kódjához, miközben merész felderítéseket végez a teljes huszadik századi látóhatár és a nagyvilág forráshelyeinek figyelembevételével. A visszacsatolás tisztességével, kulturáltan gyorsított haladással. Igazodással az értékekhez, ízléssel, intellektuális erővel. Képi fogalmazása erőteljes és világos - ez a belső táj Széphalom vidéke -, körülhatároltan tisztázott a festmény grammatikája. Minden eszközt, minden felismerést a mű irányába lendít, hogy a világ szikrázó jelen idejét festői emblémáiban összegezze. Úgy, hogy a helyi látvány kozmikus látószögben testesüljön, s - ami szintén meghatározó: a küzdelem a művész magánügye - a befogadás kellemessége közügy, embersége demokratizmusának figyelmes tapintata. A kép együtthatója személyes lírája, a szemmel, szívvel felfedezett színes öröm, de a szemlélet filozofikus-természettudományosán szabatos. Urbán György minden új impulzusra nyitott, az új látomások nyomába szegődik. Az ő folyamata: szemlélődik, gondolkodik, s közben megjelenik képzeletében a belső utazás kísérője, a kép, ezt alakítja motívummá a színkoreográfia egyedi tudatosságával. Az élmény festői tapasztalatai alapján rendeződik, utána következhet csak a kidolgozás, a mű második fázisa. Ebben a kivitelezési részben apró finomítások és változtatások történnek, de a lényeg a lényeg. Az, hogy festés előtt kész a kép. Külön képessége, s ez emberi aszkézise egyben, hogy megszerkeszti lehetőségeit, egyetlen számára „nyíló virágot" nem hagy szedetlenül. Maradéktalanul kiaknázza tárnáit, nem tékozolja hanem hevíti kincseit. Az ifjúság első ösztönös rajzától máig perpetuum mobile gondolkodása, képzelete, eszköztára. Belső izgalma állandósul, kutatási kedve, ábrázolási leleményei mindig az első művét festi friss áramlásokkal, nem múló csodálattal a valóság igazságtartalmú szépségei iránt, melyet a fogalmazás fokozódó szigorával örökít meg az értelmezés többletével. A mondás - nem tudom, ki vagyok, még kevésbé, ki lehetek - Urbán György művészetében úgy érvényesül, hogy alkotásaiban lázasan keresi nem egyszerűen önmagát, hanem mindig távlatait is. Mohó a megismerési szándék, s mivel rendre felismerések rajai érik, hogy követni tudja azokat, gyors a képi feldolgozás is. Egyszerűen azért, mert szándéka tette egyben - festészetté alakítva a természet és a társadalom törvényeit egyre többet akar birtokolni a létezés, a század, a nagyvilág és a haza törvényeiből. Látvány, érzelem, töprengés, vágy, akarat, élmény, felismerés, nosztalgia összegeződik az Urbán-műben. Mindig más arányokkal, ebben rejlik művészetének gyakorolt dialektikája, az, hogy rendszere állandó - megoldásai változnak. Általános, egyedi egyszerre. Távol áll tőle önmaga és a művészet ünneplése, a legszigorúbb értelemben a hétköznapok festője, ő így, ezzel a módszerrel, ezen a kaptatón valósítja meg Delacroix felszólítását: A kép legyen ünnep. Az is, hiszen minden szerda húsvét. Szellemisége medence és transzformátor, gyűjti a kincset és a feszültséget, s amikor a tudatban felhalmozódott világ teljessé válik, akkor szilárdul művé az eszme, a gondolat. 814