A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - LOSONCZI Miklós: Urbán György interkontinentális forrásai

URBÁN GYÖRGY INTERKONTINENTÁLIS FORRÁSAI LOSONCI MIKLÓS Értéke, teljesítménye abban rejlik, hogy a létezés, a társadalom, az élet probléma­körét, feltáruló és rejtőző egységeit átkölti festői nyelvre a láttamozás, felderítés és a to­vábbteremtés igényével. Urbán György ezáltal egy külön koordináta-rendszert épít, színes formákkal szerkeszti törvényeit, melyek egyúttal útjelek a megismeréshez. Ügyel a folyamatra. Nem ismétel: - folytat, ami a történelemből, a valóságból, a festészet ed­dig elért kontinentális eredményeiből éppen következik, ezért valahány műve időszerű, friss tartalmat jelöl. Forrása így sokkal inkább az, ami keletkezik, az ő terepe a hol­nappá növekedő jelen, az, ami először most születik. A kép eszméjét érdeklődésének és a kor felfedezéseinek megfelelően két irányban tágítja, - képzelete a mikroorganiz­mus látványa és a csillagközi tér felé lendül, miközben őrzi ifjúságának sárospataki ka­rakterű helyi látványát és az európai izmusok használható és használandó ajánlatait. Ilyen összetevők alapján éri el, hogy a kép egyszerre leírás, intuíció és gondolkodás, va­laminek a rögzítése és prognózis egyúttal, - egyszerre a hazai táj és a nagyvilág, száza­dunk emberi önarcképe és a sejtett jövő, pontos látomás, - élmény, tapasztalat, tuda­tosság élteti. így és ezért jutott el Urbán György az „Értől az óceánig", s minél mesz­szebbre jutott előre, annál inkább hazatalált, mert közös eszménye a hűség és a kutató szenvedély. Művészetének starthelye nemcsak Cézanne, az a pont is, ahová az emberi gondol­kodás, a tudomány eljutott, ezen időtérből lendül tovább, így lesz nagyon következetes küzdelemmel otthona az egész világ, melynek históriája a mű. Kutatás, szemlélődés, táj élmény azonos hőfokon élteti a kép alapeszméjét, ötvöződve szilárdul a festmény végeredményéig. Hogyan is? Rengeteg rajzzal, sok száz, vonalakkal telehintett füzet­tel. Minden vonalcsíra valamit ígér, - tízezerből egy műalkotás lesz. Tömérdek munka, élmény és felismerés szelekciója révén. Urbán György nézőpontja egyetemes, ebből a szemszögből vizsgálja a partikuláris részeket is, így a helyi motívum általános érvényű lesz a színes erő összefogott robbanásaiban, mely ható sugárzássá szelídül, finomodik. Határa interkontinentális: Sárospatakot, a gizehi piramisokat, Indiát és az Andro­méda-ködöt egyaránt számba veszi, - a lokális varázs egy megvalósított képi filozófia jegyében éri el a kozmikus felismeréseket és vizuális törvényszerkesztést. Mexikó, Párizs, Görögország, pesti műteremrészlet mind központi fontosságú szemléletében, a látvány izzó érlelésétől jut el a mű általánosított igazságáig, mely a színes téridő optimá­lis sűrítése. Prognosztikus festő, - nem a múltba tekintve nyomozza szépségeit, hanem offenzív felderítésekkel előre-irányban. Ez a szimultanizmus nem formai jellegű csu­pán, hanem lényegi természetű, - a teljes téridő szabad értelmezését jelenti, s ebben összegeződik a növekvő festői tapasztalat, a napi hírek információ-özöne, a pontosított és tudati tényezővé alakított természettudományos világkép. A festmény ezen áramlá­sok révén éri el megismételhetetlen egyediségét, válik színes kinccsé az ismétlés botrá­nya helyett. Amikor Tunéziába, Nepálba, Egyiptomba, Kréta szigetére, Thaiföldre, 813

Next

/
Oldalképek
Tartalom