A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GODA Gertrúd: Holló László képei megyénk közgyűjteményeiben

IRODALOM Béber L., 1930. Kiállítás az Ernst Múzeumban. Debreceni Független Újság, március 2. Dömötör J., 1964. Holló László művei Vásárhelyen. Csongrád Megyei Hírlap, július 5. D. Fehér Zs., 1961. Holló László gyűjteményes kiállítása. Alföld, 1. sz. Holló L., 1954. „Életem". Építünk, I. sz. Kádár Z., 1961. Holló László gyűjteményes kiállítása. Alföld, 1. sz. Kádár Z.-Módy Gy., 1959 Holló László gyűjteményes kiállítása. (Katalógus-előszó.) Debrecen KoczoghÁ., 1958. Holló László. Műterem, 2. sz. 1961. Holló László. Művészet, 2. sz. 1962. Holló László (A művészet kiskönyvtára XXXVIII). Képzőművészeti Alap. Budapest Sz. Kürti K, 1976. Holló László festőművész kiállítása a HOM Képtárában. (Katalógus előszó.) Miskolc Pogány ö. G., 1957. Holló László és Hincz Gyula (Katalógus előszó.) Pozsony 1964. Holló Lászlóról. Művészet, 9. sz. RabinovszkyM., 1930. Kiállítás az Ernst Múzeumban. Debreczen (napilap), március 2. Ritly V., 1964. Holló László grafikái. (Katalógus előszó.) Magyar Nemzeti Galéria. Budapest TóthE., 1965. Holló László, Debrecen VT. DIE BILDER VON LÁSZLÓ HOLLÓ IN DEN ÖFFENTLICHEN SAMMLUNGEN UNSERES BEZIRKES (Auszug) Im Ottó Herman Museum zu Miskolc sowie in der Galerie von Sárospatak sind aus dem Lebenswerk des Malers László Holló (1887-1976) Tafelbilder und Studien von hervorragender Bedeutung zu sehen. Die vom Pleinair ausgehende künstlerische Welt des Malers nahm schon in jungen Jahren eine Wende, und zwar dadurch, daß er während seiner Münchener Studienzeit die hervorragenden Werte der Vergangenheit, die französischen Künstler seiner Zeit kennenlernte und die großen Gemäldegalerien Europas besuchte. Besonders starken Einfluß nahm auf ihn die Kunst von Greco. Schon im Jahre 1912 stellte er in Paris im Salon des Indépendants aus. Zu dieser Zeit wählte man ihn auch zum Mitglied der Union des Beaux-Arts et des Lettres. Die Notjahre des ersten Weltkrieges riefen den in Pariser Kreisen schon so heimischen, jungen ungarischen Maler nach Hause. Hier ließ er sich dann für immer in der Großen Ungarischen Tiefebene, in Debrecen, nieder. Den Leuten aus dem Stadtrandgebiet nahestehend, sich ihrer einfachen Lebensweise anpassend, lebte er, um die Zustände im halbfeudalen Ungarn möglichst glaubwürdig kennenzulernen, welche er immer wieder in das Licht seiner Werke setzte. Das Expressive seines Bildes Akt im Garten (1929) wurde zum Charachteristikum all seiner Werke. Mit der torsoartigen Darstellung der Zur Sonne Hingewendeten weckt 783