A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GODA Gertrúd: Holló László képei megyénk közgyűjteményeiben

9. kép. Tanulmány, 1941. (p. ceruza, 230x295 mm Ltsz: HOM 86.37.) szakterületével: a magyar paraszti lét hézköznapjaival, a mezőgazdasági munkával, az állatokra vigyázó gyerekek játékos vidámságával. Holló, mint a magyar festők közül a leginkább az alföldi mestereknek - ezt a természetközeli életet - művészi magaslatra tudta emelni. Egyik legszebb rajza a Sulykoló asszony 1928. (papír, pittkréta, 235x300 mm Ltsz: HOM 86.35) A sötét kendős idős asszony mozdulatának három fázisából komponálódik a lap. Csupán a legszükségesebb vonalak halk és erőteljes változásából rajzolódik elő a derekát fájlaló álló nő, aki továbblépve már új teendői elébe megy. Holló valószínű tanulmányoknak szánta ezeket a pontos megfigyelésre, koncentrált lényeglátásra valló lapokat. A folyton munkálkodó mester keze alól gyakran kerültek ki hasonló rajzok, s ezek közül a legjobbakat aláírta. Gyűjteményünk lapjai is ilyenek. A maga műfajában a hollói életmű egyik legszebbike: a Kaszáló 1934. (papír, diófapác, 215x308 mm HOM 83.158). Az előzőhöz hasonlóan, és még oly sokszor Hollónál, itt is a figura háromszor kerül a papírra, a kaszálás lendületének visszaadását fokozandó. A rajztoll érzékenysége a művész akaratának szolgálatába kerülve biztos szerkezetet jelző vonalakból festői tónusokba vált át. így azok önálló rajzi kompozíciók lesznek, helyet kérve az életműben. A vonal és tónus indulatokkal felvetett expresszív hevületű váltakoztatása Holló már korán kialakult, de különösen későbbi rajzainak elmaradhatatlan sajátsága lesz. Ilyen a legszebb állattanulmányai közül való: Lótanulmány 1968. (papír, tus 255x320 mm Ltsz: HOM 83.159). A kaszáló férfiről és a lóról készült tanulmány keletkezési ideje között egy alkotásokkal teli három és fél évtized áll, de a művész fiatalon megtalált egyéni hangja miatt nem érződik mindez. 772