A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - BODNÁR Éva: id. Markó Károly és Mészöly Géza festményei a Herman Ottó Múzeum Képtárában

Mészölyével, mint pl. „Magyar táj állatitatóval" (1884) c. képén,

21 s az is elképzelhető, hogy Mészöly plein-air képei hatással voltak rá. Nincs tudomásunk arról, hogy személyes kapcsolat volt-e köztük. Hörmann bizonyára láthatta Mészölynek a bécsi Künstlerhausban mintegy kétszáz képéből rendezett kiállítását 1883-ban, melynek szép sikere volt, s „Balaton" c. művét Ferencz József vásárolta meg. A Szántódi átkelés c. kép Petró Sándor gyűjteményébe az 1950-es évek végén került, még az 1951-ben Székesfehérvárott és 1952-ben a Fővárosi Képtárban Mészöly Géza emlékkiállításain, melyeket Mészöly kitűnő monográfusa, Rajnai Miklós rendezett, egy másik budapesti gyűj tő-Szegla Ferenc-tulajdonaként szerepelt.

22 Rajnai, aki tudós alapossággal, fáradságot nem kímélve kutatta fel és jó szemmel válogatta össze az emlékkiállítás anyagát, - s a budapestin 89 festményt, 23 grafikát valamint 10 vázlatkönyvet mutatott be -, mindenképpen felfigyelt volna a Szántódi átkelés eredetiségének „problematikus" voltára. A Szántódi átkelés és a Fürdőház a Balatonon Mészöly különböző korszakából való, festői felfogásában ezért fedezhető fel a megjelenítésben, a koloritban eltérés, valamint egy művész munkásságában nem egyforma kvalitású minden műve. Az a hipotézis, hogy a Szántódi átkelés-t, mivel „témája és stílusa" Theodor Hörmannra valló, csupán Mészöly nevével szignálták volna és az idézett közleményben ezért kérdőjellel reprodukálták, -véleményem szerint stíluskritikailag sem fogadható el.

23 Mészölynek az alakrajz - amint ezt életrajzírói, méltatói általában említették nem volt erős oldala; alakfestést tulajdonképpen sohasem tanult, a bécsi Akadémián, a tájképfestő szakon ilyen irányú oktatás nem folyt, hiszen az akkori felfogás szerint egy tájképfestőnek nem is kellett alakot festeni. Mesterének, Zimmermannak a tájképeire a staffázsokat legtöbbször Rahl festette, ahogy Paál László képeire nemegyszer Munkácsy. A bécsi kritika Mészöly külön érdemeként emelte ki, hogy a figurákat is maga festi a tájba. Ha egy-egy alakot néha elrajzolt, s ha- különösen a nagyobb méretű képein - a figurák megfestése maradéktalanul nem is mindig sikerült, anatómiai ábrázoló készségeinek hiányait tévedhetetlen festői érzéke pótolta: flottan elhelyezett színfoltokkal, a légkört tükröző valőrökkel jelezte a környezethez simuló alakokat. A staffázs-figurák részei képeinek, nemcsak kísérői a tájnak, hanem fontos kiegészítői. Alakjai a tájban élnek, szorosan a tájhoz tartoznak, nélkülük szegényebb, üresebb lenne a vidék. Mészöly művei azért is olyan életteliek, mert rajtuk legtöbbször emberek is jelen vannak: egyszerű szegény emberek, magyar parasztok, a tiszai és balatoni halásznép. Hogy Mészöly számára mennyire fontos volt az alakábrázolás, azt számos alaktanulmánya is bizonyítja: Vízhordó leány, Mákfosztó leány, Leány kosárral, Ivó fiú - vagy éppen a gyűjtemény Parasztember korsóval c. képe is. A vízhordó parasztember fáradt tartásában, ruházatában, a mögötte lépő kislány néhány ecsetvonással vázolt figurájában a szegény emberek hétköznapját keresetlen egyszerűséggel, valósághűen tükrözte. Mészöly életművében is kiemelkedő helyet foglal el a gyűjtemény egyik vonzó szépségű darabja a Fürdőház a Balatonon, amely a sajókazai Radvánszky-hagyatékból származik, s a Mészöly emlékkiállításokon Kövesdi Antalné, Sajókaza, tulajdonaként szerepelt.

24 A Petró-gyűjteménybe az 1960-as évek második felében került. Csend és nyugalom varázsa tölti be a finom koloritú képet: a vízparton az ezüstös, zöldes-barnás lombú fák mentén balra nyáját terelő pásztor, a középtérben a zsombékos part szélén köveken ácsorgó, ülő alakok, tőlük kissé távolabb a vízbe nyúló sté21. Aurenhammer, H. 1975. V. 22. RajnaiM., 1951. 96. kép., 1952. 29. kép. 23. Szabó L., 1986. 29. kép. 24. RajnaiM., 1951. 74. kép., 1952. 86. kép. 763