A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - VIDA Gabriella: A munkára nevelés hagyományaihoz

Kiss L., 1939. A szegény emberek élete. Budapest Kovács Á., 1942. Sárpilisi nagyleány. Mády Z. (szerk.): Tanulmányok egy sárközi falu társadalmáról. 21-38. Budapest. Kresz M., 1949. A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. Ortutay Gy. (szerk.): Néprajzi Tanulmányok, 53-93. Budapest S. Laczkovits E., 1980. Adalékok a falusi gyermek életéhez Veszprém megyében 1868-1945. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 15. Veszprém Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 42. kötet. Budapest. 1912. Morvay J., 1956. Asszonyok a nagycsaládban. Budapest Nagy O., 1982. Szempontok a paraszti értékrend vizsgálatához. Balassa I.-Ujváry Z. (szerk.) Néprajzi Tanulmányok. 21-31. Debrecen Nemesik P., 1962. A licei fazekasok. Kézirat a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárából NA 1152. Németh I., 1966. A népi közösségben élő fiatalok életmódja és kultúrája. Arrabona 8. 241-261. Győr Pongrácz E., 1877. Nógrád megyei gyermekjátékok. Magyar Nyelvőr 46-47. 93-94. Ranschburg J., 1984. Szeretet, erkölcs, autonómia. Budapest Szabó L., 1965. A paraszti munkaszervezet és társasmunkák a Zempléni hegyvidéken. Néprajzi Értesítő. XLVII. 33-158. 1968. Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században. Szolnok 1970. A társadalomnéprajz alapvető kérdéseiről. Szolnok Veres L., 1984. Erkölcsi normatívák és tevékenységi típusok. Debrecen Ujváry Z., 1985. A gömöri népélet kutatása. Ujváry Z. (szerk.) Gömör néprajza I. Debrecen ZöldyP., 1974. A kisgyermek nevelése a szegény családokban Topolyán 1900 körül. Ethnographia LXXXIV. 513-519. ÜBERLIEFERUNGEN IN DER ERZIEHUNG ZUR ARBEIT (Auszug) Anhand der Untersuchung einer kleinen geographischen Landschaftseinheit wird mit der vorliegenden Studie der Versuch unternommen, die Sozialisierung des Individuums innerhalb der von der bäuerlichen Gesellschaft bestimmten Abgrenzungen in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts zu beobachten. Von ihrem Umfang und ihrem Thema her soll und will diese Arbeit keine allgemeingültigen Schlüsse ziehen. Ihr Ziel besteht viel eher darin, die Gültigwerdung der im Anfang dargestellten bisherigen Forschungsergebnisse zu untersuchen, und zwar auf dem vorgegebenen Gebiet. Die sich historisch herausgebildete Rolle des Bauerntums in der Gesellschaft hat ein derartiges ungeteiltes Tätigkeitssystem gebildet, dessen Grundlage und Hauptcharakteristikum die Arbeit darstellte. Dies wurde anfangs ein äusserlicher Zwang und dann über die Jahrhunderte hinweg zu einer Moral, und als einer ihrer wichtigsten Kom733