A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - HANKÓCZI Gyula: Aerofon népi hangszerek Borsod megyében

II. kép. Lakodalmi ebéd Mezőkövesden. A kép jobb oldalán tangóharmonikás. A szerencsi Zempléni Múzeum leltári szám nélküli képeslapja. Ismeretlen szerző felvétele valószínűleg az 1930-as évekből Egy korábbi tanulmányunkban már felsoroltuk az ismert mezőkövesdi és szihalmi dudásokat, bemutattuk, hogy többségük summásmunkával kereste kenyerét.

36 A környékbeli dudások közül meg kell még említenünk Nagy Ignác, ragadványnevén pupi, novaji kutyadudást, aki a múlt század vége fiatalságának muzsikált. Századunk első évtizedében azonban egy mezőkövesdi dudás is járt zenélni a novaji gyerekek farsangi mulatságába. Bükkzsércen, a múlt század utolsó éveiben még szintén élt egy elfeledett nevű bőrdudás, akinek muzsikájára azonban már ekkor nem tartottak igényt. Az 1900-as évek kezdetén már csak a környékbeli dombtetőkön dudált, önmagának. Tardon, az 1870-80-as években Szemán József (vagy János) volt a kedvelt helyi dudás. Valószínű, hogy a századforduló előtt meghalt, mert a XIX. század utolsó éveitől kövesdi bőrdudásokat hívtak a tardi lakodalmakba és más alkalmakra. Mezőkeresztesen egy évszázaddal ezelőtt szintén igen jelentős szerepe volt a dudának különféle zenés összejöveteleken, lakodalmakban. Egy mezőkeresztesi, neve szerint ismeretlen bőrdudás még századunk 20-as éveit is megérte. Mezőnagymihályon a XX. század első évtizedében vándorló dudások tűntek föl. Egerlövőn, a ma élő idősek emlékezetében igen homályosan él a hangszer, csak hallomásból ismerik. Ezek szerint itt is a századforduló előtt lehetett komolyabb szerepe. 36. Hankóczi Gy., 1982. 820-821. Ugyanez vonatkozik az ott említett csima ragadványnevű dudásra is, akiről utóbbi gyűjtéseinkben ellentmondó adatok kerültek elő. Csima dudásra Káló János, Takács József és Csirmaz József néven véltek visszaemlékezni az adatközlők. A csima ragadványnevet nem tartalmazza Pintér Mária tanulmánya. Vö.: Pintér M., 1978. 706