A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - HANKÓCZI Gyula: Aerofon népi hangszerek Borsod megyében
AEROFON NÉPI HANGSZEREK BORSOD MEGYÉBEN HANKÓCZI GYULA Aerofonok, a hangszerek csoportosításának nemzetközileg elfogadott rendjében, azok a zeneszerszámok, melyeknek rezgő közege a levegő. 1 Ezen hangszerek legegyszerűbbike egy falapocskából vagy fadarabból és zsinegből áll. A Mezőkövesden is ismert gyermekjáték egyik változatára így emlékezett egy idős adatközlőnk: „Egy madzagra vonalzószerű fadarabot kötnek és forgatják. Én dongatyú néven ismerem." Másik mezőkövesdi neve zurgattyú. Cserépfaluban zúgófa, brűgettyű, brúgófa néven ismert. 2 A dongatyú, zúgófa mellett azonban ugyané hangszertípus másik változata is ismert a megyében is. Ez ugyanazon az elven működik, mint a gyerekek közismert, cérnára fűzött gombja, amit megpörgetve, két kezük ujjai között forgathatnak, miközben az halk, zúgó, zümmögő hangot ad; csak itt a gombot ágdarabka helyettesíti. Neve dungó, brűgő, pörgettyű. Egyik, a sárospataki Rákóczi Múzeumban őrzött példánya 41 cm hosszú vékony zsinegből és egy 9 cm hosszú, 1,5-2 cm ovális keresztszetű fahengerecskéből áll, melynek közepén 1,2 cm-es bevágás található. A hengerecske elvékonyított részére fél cm átmérőjű lyukat vágott a készítő s ezen fűzte keresztül a zsineget úgy, hogy ennek megfeszítésével ez egyben rá is hurkolódik a fadarabra a vályat mélyedésében 3 (l. kép). A tavasz beköszöntésével, a fák kizöldülése után, főként a gyerekek, de egyes vidékek pásztorai körében is, kedvelt volt a különféle falevelekkel való hangkeltés. Szentistvánon ennek egyik legegyszerűbb módját akként ismerték, hogy a játékos meggy vagy más fa levelét „a tenyéri közé fogta" és fújni kezdte. Mezőkeresztesen, egyes gömöri falvakban és Taktaszadán akác, orgona vagy eperfalevél volt az, amit használtak. Mutatóujjal az alsó ajkukhoz szorították és dallamot is játszottak rajta. Ügyesebb játékosnak elegendő volt az is, ha a falevelet vagy a levélalakra kivágott műanyagdarabot a nyelve alá tette s úgy fújta a dallamot. 4 A levélsíp tehát nemcsak falevélből lehetett, hanem nyírfahajból vagy meggyfakéregből, sőt szintetikus anyagokból is. Taktaharkányban Szatmár István, Tiszalúcon Bodnár JózsefVoltak a gyakrabban emlegetett nyírfahaj játékosok. Valószínűleg szintén ez utóbbi tiszalúci játékost emlegeti egy kézirat a tiszalúci fonó bemutatásakor: „van egy citerásuk, aki a szájába helyezett kacsukkal (sic!) 1. Dahlhaus, C.-Eggebrecht, H. H. (szerk.) 1985. 1. k. 20. 2. Hankóczi Gy. gyűjtése 1984. a Matyó Múzeum Adattárában (a továbbiakban: Saját gyűjtésein 1984. MMA) 165. 117. Neveihez lásd: A Herman Ottó Múzeum 53. 1574. 1., 61. 17. 2. és 69. 37. 2. lelt. számú zúgófájának leírókartonjait. Vö.: Sárosi B., 1973. 61. Egész tanulmányunkhoz lásd: Sárosi B., 1973. 61-105. 3. Vö.: Sárosi B., 1967. 67-68. A sárospataki Rákóczi Múzeum néprajzi gyűjteménye 55. 409.1. lelt. sz. darabja. 4. Saját gyűjtésem 1984. MMA 161. 14., 59.; Hankóczi Gy., 1980. 117-118.; Béres J., 1985. a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára (a továbbiakban HOM NA) 5139. 3. 697
