A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - SIMÁN Katalin: Települési formák Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a paleolitikum idején

jóbábony, Miskolc-Lengyelszó stb.: kvarcporfír;

14 Miskolc-Avas, műhely: limnokvarcit

15

), de ugyanilyen dominancia mutatható ki a Puskaporos kőfülke anyagában is (kvarcporfír). Műhelytelepről beszélhetünk olyan esetben, ahol a helyi nyersanyag mellett (vagy nyersanyagok mellett viszonylag kis mennyiségben vegyesebb eredetű nyersanyag is megtalálható. Ilyen települések például Hidasnémeti

16 erős limnokvarcit dominanciával, mellette radiolarittal, obszidiánnal, kvarcporfírral, kovával. Ez a megoszlás jellemző Büdöspestre is, ahol a domináló kvarcporfír mellett megtalálható a limnokvarcit, a kova az obszidián és a jáspis is. A ballavölgyi sziklaüreg dominancia viszonyai a kis anyagmennyiség miatt nem statisztikus értékűek. Hasonlóan jól mutatható ki a műhelytelep-jelleg az árkai anyagban, ahol a random 2200 mintánál a limnokvarcit dominancia 76%-os, a kísérőanyag pedig elsősorban kovából, radiolaritból, obszidiánból áll. Egyéb településre utal a nyersanyagmegoszlás, ha a helyi nyersanyagok viszonylagos egyensúlya tapasztalható a helyidegen nyersanyagok megléte mellett. Ilyen lelőhelyek a Subalyuk barlang, ahol háromféle helyi nyersanyag mintegy 65%-os dominanciája mellett nem túl távoli eredetű idegen nyersanyagok jelennek meg az alsó rétegben, míg ez az arány a felső rétegben egy kissé erősebben a helyi nyersanyag felé tolódik. Még egyenletesebb a nyersanyag megoszlása a Diósgyőri barlangban - bár itt figyelembe kell vennünk azt is, hogy a lelőhely rétegtani viszonyai meglehetősen tisztázatlanok. A Diósgyőri barlang alsó rétegkomplexumában 5 helyi nyersanyagtípus mintegy 90%-os dominanciával van jelen. A felső rétegben 4 helyi nyersanyagtípussal valamelyest csökken a dominancia, de ez nem befolyásolja jelentősen az összképet. Szintén település jellegű a Szeleta barlang mindkét rétege, ahol a két legfontosabb helyi nyersanyag, a limnokvarcit és a kvarcporfír 75%-ot ér el, a kísérőanyag pedig a nyersanyagok széles skáláját tartalmazza. A Herman Ottó barlang által nyújtott kép már nem ilyen tiszta,bár az 50%-nyi kvarcporfír és csaknem 25%-nyi limnokvarcit mellett megtalálható másik három helyidegen nyersanyag aránya elég magas ahhoz, hogy települést feltételezzünk. Egyértelműen település képét mutatja nyersanyaga alapján Bodrogkeresztúr és bizonyos mértékig Tarcal. Meglehetősen sajátos jelenség a Ballá barlang anyaga, ahol viszont figyelembe kell venni, hogy a Bükk közepén nincs semmilyen nyersanyaglelőhely - a vizsgálat szempontjából itt minden nyersanyag helyidegennek minősül. Ugyanez vonatkozik a Lambrecht Kálmán barlangra is. Összesítve a fauna és a nyersanyag alapján nyert képet a következő variációcsoportok állnak elő: I. A lelőhely a hegy belsejében van, a fauna dominánsan erdei elemekből áll, a nyersanyag helyidegen. II. 1. A lelőhely a hegy peremén van, a fauna dominánsan erdei fajokból áll, a nyersanyag helyi. 2. A lelőhely a hegy peremén van, a fauna dominánsan sztyeppi jellegű, a nyersanyag helyi. 3. A lelőhely a hegy peremén van, a fauna dominánsan sztyeppi jellegű, a nyersanyag helyidegen. III. A lelőhely nyílt területen van, a faunában a sztyeppi elemek dominálnak, a nyersanyag elsősorban helyi jellegű. Ezekből az alapvariációkból egyértelműen értékelhető az első csoport: az 50%-os vegyes fauna és a helyidegen nyersanyag a hegy belsejében ideiglenes vadászatot folytató csoport hagyatéka. 14. RingerÁ., 1983.; Simán K., 1983. 15. Simán K., 1986. c. 16. Simán K., 1983. 64