A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - VERES László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek

fel.

19 Ezek az üvegek azonban Európa egyetlen egy országában sem csak kizárólag paraszti használatra készültek. Tovább bonyolítja a terminológiai kérdést az is - ha csak a paraszti használatot tartjuk szem előtt -, hogy mást takar a parasztság megjelölés azokon a területeken, ahol a Waldglas megnevezés az általános, és mást Magyarországon. Továbbá a parasztság fogalma Magyarországon nem szűkíthető le kizárólag a falvakban élő, földműveléssel foglalkozó népességre, hiszen e kategóriába beletartozik a falvakban élő kisnemesség, az iparűzők rétege, a főként mezővárosi polgárság jelentős része csakúgy, mint a nincstelen zsellérség, az uradalmi szolgák, pásztorok stb. rétege is. A XVIII-XX. századi társadalom ilyen heterogén tömegére kell gondolnunk akkor, amikor a népi boros és pálinkásüvegek, de egyáltalán a népi üvegek használóit, „fogyasztóit" akarjuk megjelölni, tehát amikor a népi üveg elnevezést használjuk. E széles fogyasztói réteg életmódját, ízlésvilágát, s ezeken keresztül az üveggyártásra kiható sokirányú befolyását is figyelembe vesszük akkor, amikor népi üveg elnevezésről beszélünk. Tudnunk kell azonban azt, hogy a parasztság üveggyártásra gyakorolt hatása nagyon összetett kérdés. Az üvegkészítést a fogyasztók, a használók oldaláról vizsgálva megállapítható, hogy csak az olyan olcsó termékek terjedtek el, amelyek elsősorban a funkcionális szempontoknak megfeleltek, főként a tároló és ivóedények. A magyar üveggyártás csak a XVIII. század derekától volt képes olyan tömegtermelésre berendezkedni , amely a termékek alacsony árát eredményezhette, s ily módon képes volt a fából és kerámiából készült ivó és tárolóedények hegemóniáját megtörni. Hogy milyen üvegek válhattak egy-egy huta termelésében meghatározóvá, ezt komoly mértékben befolyásolta a felvevő piac (pl. történelmi borvidékek, kisnemesi települések, a pálinkaivás szokásának felerősödése stb.) nagysága, gazdasági ereje és az itt élő népesség összetétele egyaránt.

20 A piac a termékek funkcióján, formáján túl hatással volt a hutákban gyártott üvegek díszítésére. Gondoljunk csak a bakonyi kisnemesi településeken elterjedt gravírozott díszű üvegekre, a Párád környéki falvakban egykor oly gyakori kék színű üvegekre, vagy pedig az Alföld északi részén elterjedt színes zománcfestésű termékekre.

21 A parasztság termelést befolyásoló szerepe azonban csak korlátozott mértékű lehetett, ha figyelembe vesszük az üveggyártás technikai követelményeit, sajátosságait, melyek a XVII-XIX. században jellemzőek voltak. Tulajdonképpen ezek hatásaiért nem sorolta hosszú ideig néprajztudományunk az üvegből készült használati tárgyakat a népművészet körébe. Az üveggyártás technikai sajátosságai, a termelés magasabb szervezettségi szintje és a néprajztudomány szemlélete szorosan összefüggő kérdések, amikor azt a folyamatot vizsgáljuk, hogy miként válhattak a közhasználati üvegek népművészeti tárgyakká. Századunk első felében - és természetesen a múlt század végén a népművészeti kutatás a sajátosan paraszti, autochton műfajokat kereste, vagyis a nemzeti kultúra megalkotásához a sajátosat, az eredetit, csak a nálunk meglévőt vette figyelembe.

22 Az üvegművesség viszont eléggé „nemzetközi" volt. Az üvegtárgyakkal szembeni bizalmatlanságot fokozta az is, hogy ezek az üvegek ugyanúgy lehettek a nemesség, a módosabb polgárság mindennapi életéhez szorosan kötődő tárgyak, mint a parasztságéhoz. Vajon nem egy „magasabb" kultúra eleme fedezhető fel az üvegekben? Egyáltalán az üvegművesség természete - komoly technikai előkészületeket, újabb ipari berende19. A német területen használt erdei üveg bemutatását lásd W. Ralf., 1977. 20. E kérdéskört részletesen bemutatja a dolgozat írója az „Üvegek a magyar parasztság használatában'

1 c. dolgozatában megjelenés alatt az Etnographica et Folkloristica Carpathica 1987. évfolyamában 21. Veres L., 1986. 129-133. 22. Erre vonatkozóan L. Bátky Zs.-Györffy l.-Viski K., 1928. munkában megfogalmazott népművészet szemléletet. 632