A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BENCSIK János: A pásztorház (az állattartó közösség „cseléd”-je Északkelet-Magyarországon)

ter) nem.

113 A Nyírségből Monokra került „büszke" pásztorember, Virág Pista nem tartott igényt a karácsonyi ajándékokra, koldulásnak tartotta a karácsony esti ostorpattogtatást, az azért járó ajándékozást.

114 Szolyák Ferenc Felsőcécén volt fiatal házas, felesége nem pásztor család gyermeke lévén, „nehezen szokta meg, hogy eredj a vacsoráért! Szégyenkezett. Megszolgáltam én azért, - mondottam neki."

115 g) Az ajándékozás és a bérezés között helyezkedett el a nagypénteki kerülésnek emlegetett természetbeni díjazás. Általában a csordást és a gulyást illette meg a kerülés, a kondást már nem, mert egész évben kij árt.

! 16 Aggteleken ki mit akart, azt adott a pásztornak, s azt el kellett fogadni. Bab, tojás, só, szalonna, vöröshagyma, liszt. Mogyoróskán szakajtó liszt, darab szalonna, 2 db tojás alkotta a kerülés mennyiségét. Regécen a szakajtó liszt, csupor tej, 1 kosár kompéra illette a pásztort. Szuhafőn a kihajtás előtti napon adták ki a pásztornak a kerülést: lisztet, tojást, sót, szalonnát, liternyi babot, egyegy szakajtónyi kumprit, néha kenyeret, esetleg italt is.

117 Mogyoróskán a nagypéntekit lábszár után adták, tulajdonképpen főzelékek, éspedig 5 kg liszt, tojás, szalonna, tej. A kerülés kiadása a kecskepásztort is megillette.

118 E szokás magyarázatául hivatkoznom kell egy előbbi adatra, miszerint a pásztor nagypénteken végigment a faluban, kürtölt, jelezve ezzel, hogy ő felvette a munkát. Árkáról írták le e szokást eredeti változatában. Nagypénteken a csordás végigkürtölte a falut, akármilyen idő volt. Nagypénteken kihajtották az állatokat is, ha rossz volt az időjárás, akkor továbbra is benttartották az udvarban. A kinnháló gulya sem maradt éjszakára a legelőn. Hidegek voltak még az éjszakák. De a csordásnak ettől kezdve járt a bér.

119 h) A természetbeni bérezés sajátos lehetősége volt a pásztorház, csordásház, cselédház építése. A legelő közbirtokosságok rendszerint az apaállatok részére biztosított építmények telkén csordásházat, kondásházat is emeltek. A lakhatás biztosítása volt egyedüli célja ezzel. Az idegenből költöztetett pásztor addig lakott a pásztorházban, amíg a falu csordása, kondása, gulyása maradt.

120 Ha nem rendelkezett a közbirtokosság pásztorházzal, akkor nehezen tudott pásztort fogadni a faluba.

121 De a tájhoz hozzátartozott a helységenként emelt pásztorház, Gönctől Tokajig, Erdőbényétől Gömörszőlősig. Többségük ma is áll. A pásztorházak rendszerint a falu szélén, a legelőre vezető út mentén épültek (Tokaj, Tarcal, Mád, Göncruszka, Tiszaladány . . .). Akad azonban arra is példa, hogy a település közepén állott a pásztorház (Gönc, Tardos). Egyiket-másikat kihelyezték a legelő, vagy az ugarrész szélére (Gönc). A kondás a pásztorház udvaráról indult, ott fújta először a dudát (Tarcal). Néhány esetben ma is pásztorok lakják a csordásházat (Erdőbénye, Aggtelek). Olykor üresen áll, vagy cigányok költöztek bele (Gömörszőlős, Bodrogkeresztúr). Cekeházán a számadóházban kereste fel a népdalgyűjtő a Sivák családot.

122 „A ház ősi állapotban van, fő helyisége egyetlen óriási szoba, gerendás tetőzettel. (...) Oldalához függeszkednek a karámok, melyekben a Sivák bácsi gondjaira bízott juhok töltik az éjszakát." A Filkeházáról közölt kondásházról is kitetszik, hogy szegényes, egyszerű parasztház.

123 Egy 1796-os le113. Gunda i. m. 88. 114. Szikorax. m. 310. 115. Szolyák F. (Boldogkőváralja) 116. Delii.m. 89. 117. Uő. i. m. 88., Szabadfalvi J., DENIA. 564. 118. Viga i. m. 96., Béres Gy. (Vizsoly) 119. BodóS., DENIA. 742. 120. Petercsák T., 1973. 364., Bellon T., DENIA. 693. 121. Vö.: 120. jegyzet 122. C. Nagy B.-Sztareczky Z., 1972. 3. 123. Petercsák T., 1972. 509. 616