A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BENCSIK János: A pásztorház (az állattartó közösség „cseléd”-je Északkelet-Magyarországon)
Fonyban 1 marha után fél véka termény (melyet cséplés után szedett össze), 1 kenyér, 1 liter bab s 1 Pengő bocskorpénz illette meg a pásztorokat. 68 Az árkai pásztor darabonként fél véka búzát, fél véka árpát s 1 kenyeret kapott. Vacsorához főzeléknek babot, zsírt, tejet és sót. Bocskorpénznek 10 krj-t. 69 A falu olyan kicsi volt, hogy az állatok száma miatt nem lehetett külön kinnháló gulyát tartani. Együtt legeltették a tehén csordával a heverő marhákat. Mogyoróskán a csordás és gulyás bére darabonként 3/4 véka termény (vegyes), 1 4 kg-os kenyér, bocskorpénz pedig 10 forint volt. 70 Baskón a kondást pénzben 60 Ft és fél véka (vegyes) élet vagy a pénz és élet helyett 2 kenyér, 2 szakajtó liszt, 5 csomó túró, 1 csésze vaj illette meg. 71 A háború előtt 1 marha után fél véka életet, 1 vacsorát, 1 kenyeret és fél meszely vajat adtak a pásztornak. A sertések után elmaradt a vacsoraadás. Só is járt a bérbe. 72 Ha a sertést Szent János nap után engedték a pásztor elé, akkor a járandóság felét tartozott fizetni a gazdája. 73 Monokon marhánként 1 véka életet fizettek a csordásnak és 1 vacsorát adtak neki. Minden nap más-más állattulajdonos adott „vacsora" címén lisztet, burgonyát, zsírt, szalonnát, étolajat, vajat, túrót vagy ami éppen volt. Az 1930-as évek vége felé pénzben váltották meg a vacsorát. Ehhez kapták a.pásztorfődet járandóságukba. 74 Regécen a pásztor bére marhánként 1 véka gabona (ebből 1/4 rész búza volt), 1 kenyér, 1 liter tej, vacsorára valónak kompér és bab. 75 Erdőbényén az 1940-es évek elején a pásztorbér darabonként fél véka gabona, egy 4-5 kg-os kenyér, 2 kg gyúróliszt, 25 dkg szalonna és 10(?) Pengő volt. Ebből kellett kitelnie a bojtár bérének is. Juhász nevű csordásnak saját tehene volt, de utána meg kellett fizetnie afűbért. 76 Gömörszőlősön marhánként 1 véka búza, 1 liter bab, 1 liter tej, szabad tüzelés, s 1 kh föld saját termelésre, volt a pásztor bére. 77 Az aggteleki pásztorok tehenenként 1 véka „kemény termény"-t, 1 „sült" (4-5 kg-os) kenyeret kaptak. A kondásnak 6 malac után járt egy „szám" bér. A keleméri közbirtokosság lakást, 1 kh földet, 10 méter fát biztosított a pásztor (csordás) részére. A lakosok pedig tehenenként 1 véka búzát, l-l Pengő bocskorpénzt fizettek. 78 Szuhafőn emlékezet szerint a csordás l-l számos állat után 1 véka búzát kapott, a társulattól 1 hold földet, lakást és szedegetési jogot (?) a legelőn. Tarthatott meghatározott számú (általában 1 db) állatot a legelőn. Ezekhez társult még a bocskorpénz. 79 Filkeházán a kondás bérét rendszerint tételesen szabták meg. Az 1930-as években kb. 50 disznó után 12 mázsa terményt (fele búzát, fele rozsot), 150 Pengőt, 2 liter paszulyt házanként és 2 szekér tüzelőfát kapott. 1960-ban 6 mázsa búzában (10 kg mala68. BodóS. i. m.742. 69. Bodó S. i. m. 70. Szabadfalvi J., DENIA. 565. 71. Bellon Tibor, DENIA. 693. 72. Bodó S. i. m. 742. 73. Bellon T. i. m. 693. 74. Szikorai. m. 313. 75. BodóS. i.m. 72. 76. Juhász J. (Erdőbénye)., Barkó J. (Uo.) 77. E. Kovács L-né (Gömörszőlős) 78. Faggyas I., 1984. 60. Egy távolabbi példát is lássunk Szomolyárol. Csordás bére darabonként fél véka búza, 1 főzés, fél kenyér, 30 krj. bocskorpénz. SzendreiJ., 1970. 110. 79. Deli i.m. 88. 612
