A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BENCSIK János: A pásztorház (az állattartó közösség „cseléd”-je Északkelet-Magyarországon)

csordabeli marha után fél véka gabonát, 1 kényért és 1 Márjást, a gulyabeli után fél Vft-ot s egy kenyeret (életet nem ád!), nyári borjú után 15 krj-t kapott. „Szoktató egy Garas, de ha az Marha nem új az Csordás előtt, nem tartozik."

57 Liszkán (1795) a következőket fizették a pásztoroknak, a csordás darabonként 12 krj-t, 1 kényért és 1 vacsorát kapott, míg a bojtárok egész évi fizetése 2 Vft, 1 pár bocskor, 1 font szalonna és szarujukba egy meszely só volt.

58 Tokajban (1813) „. . . minden darab Marhának őrzésétől a lakosok Kilencz Garasokat avagy 27 krcz-kat fizetni tartozzanak, melly fizetés mellett az eddig volt Csordás Mészáros Márton a jövő 1814. esztendőre is csordásnak meg fogadtatott, kötelességéül tétetvén nekie, hogy ezen fizetés mértéke mellett a Borjú Csordát is őriztetni köteles lészen."

59 A 3 bérfelsorolásból kitűnik, hogy a Hegyalján a termények nem szerepelnek jelentős mértékben, egészen a tokaji példáig, amikor a teljes pénzfizetésre tértek át. A kenyér és a vacsora-adás másutt szokásos volt. Még két elemre hívhatjuk fel a figyelmet, éspedig a „szoktató" fizetésének kötelességére, illetve a bojtárok külön bérezésére. Ehhez képest visszafejlődésnek is tekinthetjük a recensanyagban szereplő bérezési formákat: Göncön (1920 táján) a csordás bére 1 marha után 3/4 rész (vegyes) termény, 1 kenyér és bab (főzeléknek), és valamennyi pénz volt.

60 Bercsényi József gönci csordás évi bére marhánként 3/4 rész (vegyes) termény, 1 kenyér, 1 liter (bármilyen) főzelék, pár fillér bocskorpénz volt. Az apaállatok gondozásáért kevés tüzelőt, 1 kishold veteményes földet kapott.

61 Kiegészítésül még ezekhez, hogy az 1 hold föld a közbirtokosság Szesszión lévő területéből járt, melyben krumplit és kukoricát (kapásokat) termelt a pásztor.

62 Göncruszkán a kondásnak 1 nagy sertés után fél véka (vegyes) életet, 1 kényért és változó tételben bocskorpénzt fizettek. A csordásnak és gulyásnak is ugyanennyi járt. A pásztor eljött a kenyérért, más nem járt hozzá.

63 Miután a kondás télen-nyáron kijárt bére egyenlő volt a marhapásztor bérével, éspedig: véndisznónként fél, süldelékként 1/4 véka termény, 1 kenyér, meg járt valamennyi ostorpénz. Előző nap beszólt oda, ahonnan a kenyeret várta holnapra.

64 Boldogkőváralján a háború előtt egy tehén után fél véka (vegyes) terményt, fél kenyeret, 2 kg lisztet, 2 kg babot, 10 dkg sót, tésztát, mákot, krumplit fizetett. Akinek a tehenét délben hazahajtotta fejesre, az fél meszely vajat tartozott adni. A kenyérnél nem méregetett a gazdaasszony, maguknak leszelte a pilléjét és odaadta fél kenyérbe.

65 Juhász György a következőket kapta: fél véka vegyes termény, vacsorába 1 szakajtó liszt, 25-30 dkg zsír, 3-4 tojás, 1 kanál só, főtt tésztára való túró vagy lekvár, meg bakkancspíz, „mi bocskorpíznek montuk".

66 Az öreg sertés 1 volt a marhával. A „nem válón telelődön malac után fél komenció járt Szent Jánosnap után". A makkoltató bére havonként 120 Pengő volt. Vizsolyban is terményben és kenyérben fizették a pásztort, a kenyér mellé szalonnát is adtak. „A kenyeret meg úgy adták, hogy szóltak a pásztor feleségének, hogy kisült a kenyér."

67 57. Hőgyel. 1972.57-58. 58. Hőgyel. m. 58. 59. Tokaj város iratai (Tokaj), város gazdái számadások 1760-1839. Zemplén Megyei Levéltár (ZML.). 60. Bártfai Barna^sz. Gönc, 1900.), 20 kh-as parasztcsalád gyermeke, maga is gazdálkodott. 61. Bercsényi J. (Gönc) 62. Kiss L. (Gönc) 63. Serkes A. (Göncruszka) 64. BodóS. i. m.'742. 65. Szolyák F. (Boldogkőváralja) 66. Juhász Gy. (Uo.) 67. Takács-Barna. (Vizsoly) 611