A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BENCSIK János: A pásztorház (az állattartó közösség „cseléd”-je Északkelet-Magyarországon)

kanok) felügyeletét, gondozását, a bikák télen át történő tartását a csordás (és a kondás) kötelességei közé sorolta a legeltetési társulat.

29 Ahol - mint a Hernád alsó folyása vidékén -falu tehenei tartottak, ott annak az egész évi gondozását is a csordásnak kellett ellátni.

30 A csordák, gulyák és kondák pásztorai rendszerint a falu, illetve a környék legszegényebb családjai közül kerültek ki.

31 A zsellér családok, majd utódaik örökölték a pásztorságot, apáról fiúra öröklődött. A népes családok gyermekei közül kikerült a csordás is, a kondás is, meg a bojtár is.

32 A Juhász család Regécen 1942-ig (4 éven át) pásztorkodott, a 2 idősebb fiú őrizte a sertés kondát, az apjuk és adatközlőm meg a fejőgulyával volt.

33 Ezzel több jövedelemhez jutott a család, biztosabb volt a megélhetésük. Úgy is előfordult, hogy az após és a vő együtt vállalták a csordás és kondás munkáját. A fiatalabb vő télen kondás, nyáron csordás volt Tiszatardoson.

34 Szolyák Ferenc vagy 50 éve, elvállalta Felsőcécén a csordásságot, az apja meg kondás lett a faluban. Télen azonban az apja helyett ő hajtotta ki a disznókat.

35 A pásztorok többnyire nem helybeliek voltak. Előbb említett Szolyák Ferenc 1907ben Felsőcécén született, majd szolgált apjával együtt Alsómérán, Felsőmérán, Fügödön, Szentandráson, majd Boldogkőváralján. Olyan vándor élet vót a cseléd élet, vallja magáról. Menni kellett, sokszor a tizedik faluba. Juhász Márton Kolláton született, volt pásztor Erdőbényén, Regécen, Simán, Alsómérán, Boldogkőváralján, itt is halt meg.

36 Barkó József erdőbényei csordás is Kolláton született, szolgált Liszkán, Longon, majd Bényére került, itt is halt meg a háború után.

37 Hrabóczki Márton szülei is pásztorok voltak, gyermekkorától apja mellett bojtárkodott. 1929-től 1969-ig Sátoraljaújhelyen, Vilyvitányban, Alsóregmecen, Füzérradványban és Kishután szolgált.

38 Árkára is messzebbről kerültek a pásztorok, Erdőbényéről, Zomborról, Novajidrányból jött pásztorokra emlékeznek.

39 Erdőbényén ma is él az utolsó csordás, Hudák bácsi, aki bekecsi születésű, de volt pásztor Abaújszántón is.

40 Göncruszkán a Hanyecz család egész dinasztiát alkot, -talán Demecserről kerültek ide.

41 A gömöri falvakban is idegenből jött pásztorokra emlékeznek adatközlőink.

42 Gömörszőlősön egy Gál Pistát emlegettek, aki Pagonypuszta felől került a faluba, s 1930 körül itt halt meg.

43 Tiszatardoson pásztorkodó Szabó Márton, meg Csarnyi sem voltak helybeliek.

44 Monokon soha nem 29. Takács Gáborné Cserés Julcsa (sz. Tiszaladány, 1903.) szegény család gyermeke, napszámos, majd törpebirtokos. Petercsák T., 1979. 270. és más egybehangzó adatok. 30. K. Kovács P., 1956., illetve Galuska i. m. 31. Szabó Géza (sz. Tiszatardos, 1909.) 10 kh-as bérlő illetve parasztcsalád gyermeke, maga is gazdálkodott, majdtsz-tag, illetve nyugdíjas. Petercsák T., 1979. 272., Viga i. m. 94. 32. Juhász J. (Erdőbénye). 33. Juhász Gy. (Boldogkőváralja). 34. Szabó G. (Tiszatardos). 35. Szolyák Ferenc (sz. Felsőcéce, 1907.), apja községi és urasági pásztor, maga is béres, majd pásztor. Ma Boldogkőváralján tsz nyugdíjas. 36. Juhász Gy., Barkó J. (Erdőbénye) 37. Barkó J. (Erdőbénye) 38. Petercsák T., 1979.272. 39. BodóS. Lm. 742. 40. Hudák József (sz. Bekecs, 1916.) községi pásztor, ma tsz nyugdíjas. 41. Bacsó István (sz. Göncruszka, 1925.), mérnök, ma a község elöljárója. 42. Delii. m.89. 43. E. Kovács Lászlóné Babus Éva (sz. Gömörszőlős, 1934.), apja gazdálkodó, parasztember, de jómódú ezermesterféle. 44. Bertalan Gy-né (Tiszatardos), Szikora i. m. 311. 609