A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BENCSIK János: A pásztorház (az állattartó közösség „cseléd”-je Északkelet-Magyarországon)

irányos vezetés érdekében aztán létrejöttek - egyebek meHett - a legeltetési társulatok, hegyközségek, erdő közbirtokosságok stb.

4 2. A vallási közösség, melynek építményben megfogalmazott centruma aparóchia és a templom volt, szintén széjjel vált. Az ifjúság oktatását-nevelését az iskolákra bízta, a felnőttek oktatását-nevelését pedig megosztotta az egy/erekkel, körökkel, különböző jellegű társulatokkal. Ez természetesen nem jelentette azt - sem a politikai sem az egyházi község esetében -, hogy az eredendő centrumok befolyásukat elvesztették volna, vagy arról lemondottak volna. A továbbiakban a legelő közbirtokosságok, pontosabban a legeltetési társulatok működésének részterületét, a közösségi keretek között történő legeltetést tanulmányozzuk. A közösségi gulyák, csordák és csürhék pásztorainak gazdasági-társadalmi helyzetét vizsgáljuk. Az érdekel bennünket, hogy miként ítélik meg a pásztorokat egyegy közösségen belül, s miben nyilvánul meg a közösség ítélete. A tanulmány témájául kiválasztott nagytáj, Északkelet-Magyarország falvaiban és volt mezővárosaiban a hagyományos paraszti állattartás múltja iránt érdeklődve mindig rábukkanunk egy jellegzetes épületre (ez a pásztorház) és épületegyüttesre (ez a falukert, a városkert), melyre a település állattartását alapozták. Az egy vagy több lakásból álló pásztorház és az apaállat-istállók (bikaólak, bikaaklok) a legelő közbirtokosság tulajdonában voltak éppen Földhasznosítási formák a Zempléni-hegységben (1865) Összterület (hektár) Az összterület %-os megoszlása lha-rajutó Helységük Összterület (hektár) Szátitó Rét, legelő Erdő Szőlő Egyéb jövedelem (Ft) Hegyalja Tállya 3688,1 17,9 9,4 34,1 21,9 16,7 5,4 Tokaj 2935,7 1,0 58,1 20,2 20,7 5,2 Tolcsva 1634,3 34,0 21,5 3,7 25,3 15,7 8,2 Meződűlő Hejce 905,2 63,6 11,4 17,9 7,1 5,3 Göncruszka 1523,2 52,0 26,6 2,7 3,7 15,0 5,3 Vizsoly 1809,8 52,7 38,8 8,5 6,5 Hegyköz Füzér 5903,6 10,7 15,0 66,0 8,3 1,5 Erdővidék Baskó 2952,7 7,3 14,5 76,6 1,6 1,0 Komlóska 4286,0 9.3 6,3 82,4 1,5 1,0 Mogyoróska 1634,3 8,2 9,2 79,5 3,1 1.1 (A táblázat természetesen nem mutathatja minden település gazdasági életét, de jól jellemzi a jelzett tájegység gazdálkodásának helyzetét. Mindenképpen tanulságosnak ítélhetjük.) Általában megállapíthatjuk, hogy minél népesebb (nagyobb) egy község, annál differenciáltabban működik gazdálkodása területén. S ennek a fordítottja is igaz. Illetve a polgárosodás előtti állapotokra jellemző volt a különböző természetű feladatok együttes kezelése. Bodgál F., 1963. 81. „. . . A feudális jobbágyfaluban ugyanis a közigazgatási és gazdasági közösség szervei illetve érdekei nagyjából egybeestek." Deli E., 1984. 81. A szuha-völgyi kis falvakkal kapcsolatban ugyanezt állapíthatta meg: „A közbirtokosságok működését vizsgálva szét sem lehet választani a közbirtokosság és a község fogalmát." Petercsák T., 1979.261-280. Példásan foglalta össze a témát a Hegyköz falvait vizsgálva. 604