A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BODÓ Sándor: Pásztorok a Bodrogközben

emellett több hasonló bodrogközi esetet. Számadó bojtár a 14 és 20 éves kor közötti legény lehetett. 14 éves koráig pedig rívó bojtárként ismerkedett a gyermek a legeltető állattartás fortélyaival. Semj énből és Tiszakarádról ismerünk olyan adatokat, hogy az 1920-40 közötti években a falu három kinn háló állatcsapatát: a gulyát, a szűzgulyát és a ménest egy számadó vállalta fel. A három nyáj egymáshoz közeli legelőkön járt, s mindegyik élén legénybojtárként a számadó egy-egy fia állt. A pásztorság a Bodrogközben is általában apáról fiúra szálló mesterség. A gulyások 6-8 éves fiúgyermekei már a kihajtástől apjuk rívó bojtárjai voltak, s a mesterségbe kicsi koruk óta valósággal belenevelődtek. Nagyobb korukban a bojtárságot más gulyás nyájánál folytatták, míg helyüket kisebb testvéreik vették át. Egyes családok terebélyes pásztornemzetséget alkottak.

8 Tagjaikat negyven évvel ezelőtt a Bodrogköz számtalan legelőjén fellelhettük volna. Az 1970-es évek elején még folytatták a család pásztorhagyományait Tiszakarád és Sárospatak környékén a Szegediek, Zemplénagárd környékén a Kácsándiak és a Körmendiek, Cigánd határában a Balabások, Kenézlő környékén a Zutiak, Zalkod határában a Stefánok és a Csorbák. A gulyások és a csordások nevei között a 18-19. századi levéltári forrásokban zömmel magyar neveket találunk. Kotsis László, Krutsai András,

9 Csikós János,

10 Csordás György,

11 Molnár István és Lábi János

12 falusi és uradalmi nyájakat őriztek a Bodrogközben. Szlovák származást sejttet ugyanebből a korból Tooth László

13 és Andirkó János neve.

14 A 19. század második felében egyre több szlovák vagy kárpátukrán név tűnik fel a bodrogközi pásztorok között. A karcsai mondákban is szerepel Timkó, Reku, Térjék, Maticza neve,

15 rajtuk kívül Volenszki, Mazin, Reho, Kacsik, Majdanics, Buglyosócki, Beláz, Polyák maradtak meg adatközlőim emlékezetében. A fentebb írt magyar pásztornemzetséget tagjain kívül Lovas, Dobos, Tomori, Lévai, Szabadka, Bányácski,

16 Csordás, Kis, Gulyás, Borbély, Sablai, Varga, Kovács, Szakáll nevűek tartoztak a híres bodrogközi pásztorok közé. Jellemzően példázza Zuti János életútja a 19. század vége, 20. század első fele idején élt és dolgozott pásztorok változatos és ezzel együtt hányatott életét. 1892-ben Alsóbereckin született. Hatéves korától apja mellett volt rívó bojtár, majd Klein Samu bérlő szolgálatában Halászhomokon számadó bojtár. A halászhomoki legelőn Pavletics Ödönnél lett számadó gulyás, majd évek múltán a leleszi prépostság szolgálatába állt. Innen visszament szülőfalujába, ahol Olcsvári uraságnál gulyáskodott, később a pataki rétbe, a Dókus tanyára költözött, pásztorságot vállalva. Gulyásként szolgált Wambergernél Alsóregmecen is, majd újra Alsóbereckire került-8 évre-csordásnak. Bereckiről Középhutára költözött, ott is csordás volt. Itt nem tetszett a hely, s visszament Alsóbereckibe kinn háló gulyásnak. Ugyanitt lett az uradalomban szimentális marhák mellett fejőgulyás. Innen költözött azután véglegesen Balsára, amelynek a Bodrogközben fekvő legelőjén 1970-ben, 78 éves korában még kinn háló gulyás volt. 8. Vö. a hasonló tiszacsegei adatokkal. Papp J., 1971. 213-217. 9. Sárospataki Református Egyházi Levéltár (továbbiakban: SREL.) Protokollum Judicis, Tom. 5.89. 10. SREL. Protokollum Judicis, Tom. 5. 114. 11. Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár (továbbiakban: SÁL.), Polgári perek, 90. csomó, Loc. 44. No. 91. 12. SÁL. Úrbéri perek, Loc. 198. No. 8. 13. SREL. Protokollum Judicis, Tom. 5.103-104. 14. SÁL. Úrbéri perek, Loc. 198. No. 8. 15. Balossal., 1963. 51. 16. Balassa I., 1963. 51.; vö. még Balassa I., 1975. 84. 596