A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - JANÓ Ákos: Kísérlet Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szabadtéri néprajzi múzeum létesítésére

Mivel a Bodrogköz népi műemlékeinek felderítése csak kis részben történt meg, számolni lehetett az áttelepítendő épületek számának növekedésével és az egyes vidékek közötti arányok változásával. Arra az esetre, ha az áttelepítendő épületek kisajátítása nem történhetne meg, vagy a falumúzeumban való elhelyezésnek egyéb (műszaki) akadályai lennének, mindegyik épület pótlására, ül. helyettesítésére másod-, harmad- és negyedsoron számításba vehető más objektumokat jelöltem meg. A válogatásnál nemcsak a tájegységek közötti megfelelő arányok kialakítására, hanem az építési anyagok, forma és szerkezet változatosságára, a lakóházak tüzelőberendezéseinek hagyományos típusaira is tekintettel voltam. Igyekeztem a területen lévő fejlődési fokozatokat is megfelelő arányban szerepeltetni, tehát nemcsak a legarchaikusabb építmények kerültek javaslatba, hanem újabb típusok, a falusi társadalom különböző rétegeinek kifejezői is. A további feladat a kijelölt épületek műszaki felmérése, a tulajdonjogi kérdések rendezése, az áttelepítések kiviteli, elhelyezési terveinek elkészítése lett volna. A megye teljes területének bejárására, a kutatás folytatására a következő években már nem kerülhetett sor, mert időközben ismét megváltoztak a népi műemlékek védelmének általános irányelvei, a regionális szabadtéri néprajzi múzeumok létrehozásának koncepciói. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Műemléki Albizottság 1969. szeptember 5-i rendkívüli ülésén ismételten foglalkozott a diósgyőri szabadtéri néprajzi múzeum létrehozásának tervével, s meghatározta a szükséges tennivalókat. Az albizottság először is a Néprajzi Múzeum főigazgatójának, valamint a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának állásfoglalását kérte az ügyben. A megkeresésre kapott válaszokból kitűnt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt KB Agitációs és Propaganda Bizottsága már korábban határozatban jelölte meg azokat a megyeszékhelyeket, ahol regionális szabadtéri néprajzi múzeum létesítését szükségesnek tartja. A meghatározott helyeken kívül (Zalaegerszeg, Szombathely, Pécs, Nyíregyháza) csak a helyben megőrzött és rendbehozott népi műemlékek múzeumszerű kezelését és bemutatását javasolta. A diósgyőri szabadtéri néprajzi múzeum nem szerepelt a falumúzeumok jóváhagyott programjában, de ezen túlmenően az intézmény létrehozásának és működtetésének anyagi, személyi feltételei sem látszottak biztosítottnak. Az albizottság ezek után még nem adta fel a terv megvalósításának ügyét, de az már nem kerülhetett megfelelő súlylyal a megye programjába, s egyre inkább a helyszínen való megőrzés lehetősége került előtérbe. A következő években e vonatkozásban nem elhanyagolható eredmények mutatkoztak,

3 ami már a népi műemlékek védelmének újabb korszakába vezet bennünket. Az általunk felkutatott népi építészeti emlékek pusztulását semmi nem gátolta, azok jó része ma már nem volna feltalálható területünkön. A torzónak maradt gondolat mégsem volt eredmény nélkül, mivel az elkészített és megőrzött kép- és dokumentációs anyag jelentősen hozzájárult népi építészeti hagyományaink szélesebb körű áttekintéséhez és jobb megismeréséhez. 3. Az 1975-ben megindult műemléki helyreállításokról beszámol Olajos i. m.: 12-22. 556