A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

adatközlésen kívül nem tudunk más résztanulmányt említeni.

116 A föld feletti gabonás kamrák és más tárolók vonatkozásában is csak egy tornaszentandrási adatközlést emelhetek ki.

117 Füzes Endre kiváló monográfiája az egész magyar nyelvterületen - ezen belül Észak-Magyarországon is - dolgozza fel a gabonatárolás építményeit, beleértve a föld alatti és föld felettieket is.

118 A növénytermesztéshez kapcsolódó építmények közül a szőlőbeli építményekről, a pincékről és borházakról eddig sajnálatosan kevés szó esett. A híres tokaj-hegyaljai borkultúra mellett pedig a megye túlnyomó részén a szőlőművelés-borkészítés a hagyományos paraszti foglalkozások jellegzetes ágazata volt. Bencsik János dél-borsodi adatközlésein

119 kívül csak a téma országos összefoglalását több tanulmányában elvégző Vince István munkáit említhetjük.

120 Az egri történelmi borvidékhez kapcsolódó délbükki borkultúra, a miskolci Avas-hegy, a kisebb körzeteket ellátó észak-borsodi-gömöri-abaúji bortermelő központok borászati építményeinek feldolgozása sajnálatosan nagy tartozásai szaktudományunknak. Viszonylag kevésbé kutatottak megyénk állattartó építményei. Ezen a területen Szabadfalvi József'két munkáját emelném ki. A magyarországi extenzív állattenyésztést bemutató monográfiájában

121 részletesen ír a különböző ólakról, szárnyékokról, hodályokról stb. Adataink egy jelentős részét megyénk területéről nyeri.

122 Petercsák Tivadar egy hegyközi falu, Filkeháza állattartásához kapcsolódó építményeit mutatja be, nem feledkezve el sem a szerkezeti leírásokról, sem azok funkcionális működéséről.

123 Egy sajátos pásztorkunyhó típust ismerhetünk meg a Bodrogközből Bodó Sándor írásából,

124 s ugyancsak rövid leírását adja a mezőcsáti istállóknak Kocsis Gyula.

125 Az észak-magyarországi középhegységi régió állattartásának évszázadokig legtipikusabb területe a juhászat volt. Paládi Kovács Attila monográfiája ma is egyedülálló módon tárta fel ezt a témát.

126 A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék területéről származó adatai alapján kiváló leírásokat találunk a legprimitívebb pásztorépítményektől a kőfalazatú juhakolokig bezáróan. A barkó etnikai csoport néprajzát összegzq kismonográfiájában is külön fejezetet szentel a juhászainak és építményeinek.

127 A középhegységi pásztorkodás és építményei - úgy tűnik - sajátos típust képviselnek a Kárpát-medencében. Számos vonatkozásban kapcsolatokat fedezhetünk fel az alföldi és a magas hegyvidéki területekkel. Ugyanakkor sajátos helyi, csak ezen a területen fellelhető jegyei is vannak. Az állattartással, illetve a népi építkezéssel foglalkozó kutatók számára egyaránt szükséges lenne ezt a régiót, illetve ezt a sajátos típust megvizsgálni, s elhelyezni a Kárpát-medence egésze pásztorkodásának rendszerében. Az Északi-középhegység biztosította természetföldrajzi viszonyok sajátos foglalkozásokat, megélhetési módokat hoztak létre, melyekhez speciális építmények is kapcsolódtak. Igen elterjedt foglalatosság volt a méhészet. Füvessy Anikó Észak-Borsod 116. NagyG., 1973.99-105. 117. Vas T., 1978-79. 137-147. 118. Füzes E., 1984. 119. Bencsik J., 1973.92-98. 120. Vinczel., 1958.83-105. 121. Szabadfalvi J., 1970/a. 122. Szabadfalvi /., 1970/b. 39-81. 123. Petercsák T., 1971. 105-130.;Petercsák T., 1983. 21-73. 124. BodóS., 1982. 199-203. 125. Kocsis Gy., 1971. 105-111. 126. Paládi-Kovács A., 1965. 127. Paládi-Kovács A., 1982. 94-98. 525