A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában
lozni, illetve feltárni. Sajnálatos módon kevés szó esett eddig a dél-borsodi tanyásodás kérdéseiről, noha ez a településforma is ismert és elterjedt vidékünkön, ha nem is olyan mértékben, mint egyes alföldi területeken. A hegyvidéki gazdálkodás jellemző építménye, az építészeti képet is meghatározó jelensége a csűr. A csűrös-kertes település rendjét Bakó Ferenc mikóházai tanulmányában követhetjük leginkább nyomon. Mikóháza ugyan Heves megyében található, de megállapításai érvényesek jónéhány dél-bükki településre is (pl. Tibolddaróc, Bükkzsérc stb.) 42 . A csűrös építkezés, illetve a csűrös települések legátfogóbb szintézisét Selmeczi Kovács Attila végezte el monográfiájában. 43 A csűr lényegében az egész északihegyvidék legelterjedtebb építménye, a táj települési képének legjellemzőbb eleme. A megye északi régiójából igazából csak elszórt településnéprajzi tanulmányokat tudunk említeni. Beluszky Pál az Aggteleki-karszt településeiről közöl szociografikus igényű adatokat, kitérve hátrányos helyzetük természet- és gazdaságföldrajzi okaira is. 44 Kisebb közlések mellett 45 a történeti Gömör megye Magyarországon maradt 21 településének településnéprajzi kutatását Pintér István végezte el. A komplex történeti-levéltári forrásokon alapuló szintézis külön érdeme, hogy a társadalomnéprajzi tényezőket sem hagyja figyelmen kívül. A hagyományosan kisnemesi vidéken a hajdani kiváltságos rétegek és a parasztok közötti elkülönülés a település képében is megfogható. 46 A Zempléni hegyvidékről Dám László összefoglalása mellett Petercsák Tivadar filkeházi és Juhász Ágnes hejcei település dolgozatait emelhetjük ki, 47 Dankó Imre pedig Vámosújfalun végzett hasonló kutatásokat. 48 A Bodrogköz településnéprajzi kutatása nem újkeletű, hiszen Gönyey Sándornak már a század első feléből ismerünk közlését erről a területről. 49 Dankó Imre hosszúréti és Bakó Ferenc györgytarlói dolgozatai azért is jelentősek, mert a valamikori tanyából a faluvá válás folyamatának tanulságait is figyelemmel kísérhetjük. 50 Kiséry László a geográfus szempontjai alapján kísérli meg a bodrogközi települések kialakulását felvázolni. 51 A Bodrogköz kapcsán kell szólnunk a településtörténeti kutatások nagy szerepéről és felhasználhatóságáról a településnéprajzi vizsgálódások során. A megalapozott régészeti és történeti források időben és térben is kitágíthatják a településnéprajzot kutató lehetőségeit. Valter Ilona tanulmányaiban szinte a honfoglalástól nyomon követhetjük a Bodrogköz településrendjének kialakulását. 52 Dankó Imre a Sajó-Hernád melléki hajdútelepekről tudósít bennünket, 53 míg Módy György a Sajó-Bódva-köze településviszonyait villantja fel a török hódoltság korában. 54 Filep Antal Ónod mezőváros településképét vizsgálja egy XVII. századi látkép alapján, amelyen a már emlegetett kétbeltelkesség egyértelműen kitűnik. 55 Frisnyák Sándor XVIII. századi térképei Mezőkereszte42. BakóF., 1965.181-243. 43. Selmeczi Kovács A., 1976. 44. Beluszky P., 1979. 31-36. 45. Cseri M., 1984.91-101. 46. Pintér L, 1986. 47. Petercsák T., 1983. 99-105. lásd még: Juhász Á., 1981. 105-124. 48. Dankó L, 1959-1961.87-93. 49. Gönyey (Ébner) S., 1925. 65-106. 50. Dankó I., 1962-63. 143-163., BakóF., 1953. 24-86. 51. Kiséry L., 1958. 52. Valter I., 1964. 131-141.; Valter I., 1974. 1-55. 53. Dankó L, 1955. 54. Módy Gy., 1969. 207-220. 55. Filep A., 1969.131-143. 519
