A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - GUNDA Béla: Kulturális ökológiai megfigyelések a növénytermesztés kezdeteiről

Ausztriában útközben kiásták a vad hunyort, s otthon a gyümölcsösben, a veteményes kertben elültették (Aumüller, 1966. 301.). A köveskáli medence kertbe behozott növényeiről S. Lackovits Emőke tájékoztat. A sásdi rétről vitték be a kertekbe a sárga és kék vad törpe nőszirmot (Iris pumila). Termőhelye a Győrffy asszonyok kertjének nevezett terület, amelyhez a török hódoltság korában elpusztult Sásdikál faluhoz tartozott. (A háromszéki Árapatakon is kertekbe ültetik a vad Iris pumilát. Péntek-Szabó, 1976a. 97.). Az erdőből telepítették be a gyöngyvirágot, a kert árnyékos zugaiban találjuk a szintén betelepített erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas). S. Lackovits E. ír arról is, hogy egy kerttulajdonos honosította meg a szagos levendulát (Lavandula angustifolia). Először titokban téptek belőle az arra járók, s a szekrényben a ruha közé tették. Később meghonosult a kertekben is (S. Lackovits, 1986. 39-41.). A gyöngyvirág kerti betelepítését a Balaton mellékéről Borbás V. is említi (Borbás, 1900. 284.). Napjainkban, amikor a búzavetésben mindinkább ritkaság lesz a kék búzavirág (Centaurea cyanus), több faluban megfigyeltem, hogy igyekeznek megmenteni a növényt. A falusi asszony összeszedi a magját, s ősszel vagy tavasszal a kiskertbe elveti (Bodrogkeresztúr, Szamoskér, Vésztő, Kőröstarcsa), s ott tovább tenyészik népünknek ez a kedvenc virágja. Borbás Vince a Balaton mellékén figyelte meg kerti virágként (Borbás, 1900. 248.). Elég gyakori a szalmás, nádas istálló- és háztetőre, kőfalak tetejére ültetett kövirózsa vagy fülfű (Sempervivum tectorum). Kalotaszegen a háznál fazékban tartják, hogy fülfájáskor kéznél legyen. A sírokra is ültetik. Az a hiedelem róla, hogy abba az épületbe nem csap a villám, amelynek a tetejére kövirózsát ültetnek. Ezt a hiedelmet őrzik az olyan elnevezései, mint mennykővirág, égdörgőfű (Vas m.), mendörgőfű (Rábaköz, Kemenesalja) stb. Az utóbbi elnevezést már a XVI. századból ismerjük (Beké, 1935. 262.). A tetőkre ültetett kövirózsákhoz fűződő hiedelem valószínű délről származik, s eltérjesztői szerzetesek lehettek. Nagy Károly előírta, hogy bérlői a császári udvarban a háztetőre kövirózsát (Jupiter szakálla) ültessenek. Szinte Európa-szerte ismert az a hiedelem, hogy a háztetőre ültetett kövirózsa elhárítja a villámcsapást. Már a XIV. században ír róla Konrád von Megenberg (? 1309-1374.) természet-históriájában (Marzell, 1930-1931. 1576-1581.). Valószínű, hogy a háztetőre ültetett Sempervivum tectorum kivadult példányokból származik. Nyugaton vadon is előfordul (var. rhenanum). Az elvadult kövirózsát Soó R. a Bükkből, a Pilisből, a Somló vidékéről említi (Soó, 1966. II. 263.). A Sempervivum tectorumnák valamelyik alpesi alfaj (ssp. alpinum, ssp. Schottii) az őse (Marzell, 1930-1931.1576.; Soó, 1966. 263.). A kőfalakra, tetőkre ültetik a vad s nem elvadult rózsás kövirózsát (Sempervivum marmoreum). Idevonatkozó kalotaszegi megfigyeléseink biztosak (Péntek-Szabó, 1985. 288.). Csapody I. is említi, hogy a sziklakertek kedvelői betelepítik (Csapody, 1982. 94.). Ezt a speciest Jósvafőn és Szögligeten láttam szalmás csűrök tetején. Valószínű, hogy betelepítik a sárga kövirózsát (Sempervivum hirtum Jusl. ssp. soboliferum) is, amelyet nem elegendő botanikai ismereteim miatt pontosabban nem figyelhettem meg. (A spp.ket csak bizonytalanul tudom meghatározni.) A fájós fülbe belecsepegtetik a kövirózsa levét, de a magyar népterület különböző részén használják a nyavalyatörős gyermek, a szájban támad kelevény, vérhas, aranyér stb. gyógyítására (Faller, 1943. 51.; Vasas, 1985. 80.; Péntek-Szabó, 1985.228.). Hazánkban ma már egyre ritkuló gyógynövény a kis ezerjófű (Centaurium minus). Alig-alig látni ezt a gyógynövényt olyan helyeken (tölgyerdők szélén), ahol korábban nagy mennyiségben virágzott. Nagybózsván, Kovácsvágáson (Zempléni hegyek) láttam néhány tövet a kertekben. Az erdőből hozták be gyökerestől. Évenként többször lelőhelyéről hozott erdei földet is elterítenek alája. Teáját epe- és májbaj ellen használják. 473