A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
KÖVÉR Árpád: Közművelődés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a hetvenes – nyolcvanas években
illetve levéltál központú tanulmányban a közművelődés azon területeiről is pozitívösszképet lehet összeállítani a vizsgált időszakot alapul véve.) A múzeumi körkép teljességéhez hozzátartozik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a múzeumok - részben jellegük, részben vagy ezzel együtt fenntartójuk „kiléte" szerint - öt típusra tagolódnak: 1. A megyei múzeumigazgatóság intézményei, gyűjteményei; 2. Üzemi szakgyűjtemények; 3. Egyházi gyűjtemények; 4. Országos múzeumok filiáléi; 5. Helyi (tanácsi) fenntartású gyűjtemények. Nem tartozik tehát kizárólag a megyei múzeumi szervezet hatáskörébe mindegyik objektum, noha szakmai felügyeletet - néhány kivételtől eltekintve - mindegyik fölött gyakorol. Ezúttal csak azoknak az intézményeknek az egy évtizednyi munkáját tekintjük át röviden, amelyek a szakmai felügyelet szempontjából ehhez a szervezethez tartoznak. Megjegyezve, hogy örvendetes módon valamennyi objektum fejlődése felfelé ível. A megyei múzeumi szervezet központja, a miskolci Herman Ottó Múzeum 1980 végén költözött új épületbe. Ezáltal rendkívüli módon megjavultak a múzeumi tevékenység feltételei. A központi épülethez korszerű raktárakat, dolgozószobákat lehetett kialakítani . A műtárgyállomány központi elhelyezésével a többi miskolci épületben jelentős terek szabadultak fel, amelyek átalakítása révén bővülhetett a hasznos kiállítótér és a választék egyaránt. A Herman Ottó Múzeum jó három évtizeddel ezelőtti kezdetek után lett fokozatosan tudományos és közművelődési intézmény. Az 1950-es években alkalmazták az első szakképzett régészeket, történészeket, etnográfusokat és restaurátorokat. 1955-ben indították el ;y A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei"', 1957-ben pedig a „Herman Ottó Múzeum Évkönyve" című kiadványsorozatot. E két kiadványnak több mint 20-20 kötete jelent meg eddig. Nem sokkal később indult az előzőeknél szabálytalanabb rendben megjelenő sorozat, >y A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai", amelynek kötetszáma már szintén a húszhoz közelít. Meghaladta már a húszat az 1975-ben indított és igen sikeres „Borsodi Kismonográfiák" eddig megjelent köteteinek száma. Néhány éve - másik két közgyűjtemény támogatásával - kezdték meg a „Documentatio Borsodiensis" című, sokszorosítási eljárással készített forráskiadvány-sorozat megjelentetését. Hozzá kell számítanunk az előbbiekhez azt a több mint száz kiállítási kalauzt és katalógust, amelyek döntő része tudományos forrásértékkel is bír. A múzeum dolgozói részt vesznek tájunk más publikációs fórumainak a szerkesztőmunkájában. (Borsodi Szemle, Borsodi Művelődés, Napjaink stb.) A múzeumban 3 kandidátus és 20 egyetemi doktor dolgozik. Kapcsolatot tartanak a Magyar Tudományos Akadémia számos kutatóhelyével, több egyetem tanszékével. Részt vesznek az országos tudományos tervtémák kidolgozásában, az egyetemi oktatásban, illetőleg akadémiai, minisztériumi, valamint más országos és megyei testületek, bizottságok munkájában. Bekapcsolódtak a Miskolci Akadémiai Bizottság munkájába is. A múzeumi szervezet képviseli Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - a régészeti, történeti, néprajzi kutatás mellett-a műemléki, építészettörténeti, művészettörténeti, művelődéstörténeti és a természettudományi kutatásokat. A mintegy öt éve létesített, kis létszámú természettudományi tár - gyűjtőmunkája mellett - részt vállal a nemzeti parkok és védett területek feltáró-védő, közművelődési és tudományos munkájában. Kezdeményezték és évente szervezik többek között - a Nehézipari Műszaki Egyetemmel közösen - a nemzetközi ásványgyűjtő találkozókat, amelyek jelentős szakmai eseménnyé váltak. Speciális gyűjtemények jöttek létre a megye múzeumaiban. Szerencsen több mint 700 ezer képes levelezőlapot és közel 50 ezer ex librist őriznek. Mezőkövesden mezőgazdasági gépgyűjtemény is létesült. Miskolcon van - a Magyar Nemzeti Galéria után 46
