A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HAJDÚ RÁFIS János: Mezőgazdasági és technikatörténeti gyűjtemény Borsod-megyében

MEZŐGAZDASÁGI ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY BORSOD MEGYÉBEN HAJDÚ RÁFIS JÁNOS Egy rendhagyó múzeum születése és fejlődése bontakozik ki az alábbi írásból. Létrejöttét, céljait tekintve olyan igény kielégítésére törekszik, amely sok ember számára nyújthat kézzelfogható emlékeket, tanulságos élményt. A megyei múzeumi hálózaton belül ma még egyedülálló jelenség egy mezőgazdasági géptechnika-történeti témát nagy mennyiségben bemutató múzeumi gyűjtemény. Az országos hatáskörű Magyar Mezőgazdasági Múzeum vagy az Országos Műszaki Múzeum is csak egy-egy szűk területen képes ezzel a témával foglalkozni. Ez a tény különösen nagy jelentőséget ad a mezőkövesdi gyűjteménynek, hisz ennek anyaga egy eddig múzeumi téren kevésbé érintett területet mutat be. A magyar múzeumok vonatkozásában jelenleg az a helyzet, hogy mezőgazdasági tevékenységen belül a kétkezi munkavégzés és az igaerő alkalmazásának munkaeszközei, eszközhasználata, a munkavégzés történelmileg kialakult különböző fázisai, részletes, kielégítőnek mondható feldolgozásra került. Azonban a társadalom további fejlődésével létrejött ipari származású eszközök használata, csak igen kevésbé jelentkezik az egykori paraszti életforma ábrázolásánál. így ma sokkal több fogalma van az embereknek pl. a gabona nyomtatásáról, mint az egykori gépi cséplés változatairól. A mai ifjabb nemzedék látva és ismerve a jelen mezőgazdaság technikáját, csak igen csekély fogalma van a korábbi gépi eszközök egykori alkalmazásáról, és annak különböző fejlődési szakaszairól. A közelmúlt történelmének feldolgozása társadalmi élet vonatkozásában folyamatosnak mondható, míg az elmúlt 100 éven belül létrejött óriási jelentőségű technikai fejlődés feltárása csak igen kis mértékben történt meg. Á múlt század utolsó negyedében hazánkban kibontakozó ipari forradalom magával hozta a mezőgazdasági gépgyártás gyors ütemű fejlődését, és a kor színvonalán működő jelentős gyártóbázisok jöttek létre. Ezt a nagyütemű felfutást az első világháború, majd az azt követő Trianon szakította meg. Talán ennek a fejlődéstörésnek is tudható be, hogy hazánk mezőgazdaságára egészen a felszabadulásig jellemző volt az évszázados lemaradást tükröző kétkezi, manuális termelési tevékenység. Tény az, hogy csak e két jelenség együttes figyelembevételével lehet reálisan megítélni korábbi fejlettségünk egyes szakaszait. Ennek megismeréséhez nyújt nagy lehetőséget múzeumi intézményünk Mezőkövesden. A gyűjtemény három fő részből áll. 7- Kisparaszti gazdálkodás eszközei, 2. dél-borsodi népi kovácsmívesség tárgyi emlékei és 3. mezőgazdasági erőgépek, munkagépek. A gyűjtemény alapítása e sorok írójának magánkezdeményezése alapján az 1960as évek közepén történt. Először csak megmenteni igyekeztem a magam és családunk által használt kisparaszti gazdálkodás eszközeit, majd teljességre törekedve településünkön belüli anyagból kiegészíteni azt. E munka folyamán tudatosult bennem, hogy ezekkel a tárgyakkal már egy végleg lezárult történelmi időszak emlékei kerülnek itt megőrzésre. Közben a népművészet, a szép iránti vonzalom, a nemes emberi alkotás 461