A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - ZÁDOR Tibor: A testnevelés és a sport térhódítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a XIX. század végéig
hagyták jóvá. A vezetőség 1867 áprilisában a belügyeminisztertől újból kérte a működés engedélyezését. A feliratban - többek között - arra is hivatkoznak, hogy „ ... az ember életrevalósága nagy részben a test ügyességétől - edzett tartósságától - s egészségétől feltételeztetik; az ifjak figyelmét a céltalan mulatságoktól elvonni akarván, - úgy nem különben hazánk többi városai ifjúsága után hátramaradni szégyennek tartván" 1 * - ezért akarják a tornaegyletet megalakítani. Az alapszabályt 1867. V. 2-án hagyták jóvá. Sajnos az egyesület már 1869-ben beszüntette működését. Kassán 1868. április 5-én alakult meg a Kassai Tornaegylet. 19 Zemplén megye sem akart lemaradni, és 1868-ban létrejön a Sátoraljaújhelyi Torna Egylet. 20 Az egyesület szervezője Matolay Etele alispán, Matolay Eleknek, a magyar tornasport egyik kiemelkedő alakjának a bátyja. A megye közgyűlése átengedte a főorvosi kertet a Torna Egyletnek. 21 A tagok áldozatkészségéből tornacsarnokot építettek, amit 1869-ben felavattak. Kérvényükben arra is hivatkoztak, hogy az egyesület létesítése fontos helyi érdeket is szolgál, mert a városban működő iskolák több mint 400 tanulójának testi nevelését egészíti ki, ugyanis ezek az iskolák anyagiak hiánya miatt a tornatanítást nem vezették be. 1893-ban az egyesület a felgyülemlett adósságok miatt a tornacsarnokot eladja a városnak 1510 forintért. A közönség érdeklődése fájdalmasan lelankadott az előbb virágzó egylet iránt. Oka - miként a Miskolci Atléta Körnél - a súlyos gazdasági helyzet, a tagok nem tudták a tagdíjat megfizetni. Az átadással a Torna Egylet feloszlott. A tornasportot csak a gimnáziumi tanulók gyakorolták. Sátoraljaújhelyen 1876-ban megszervezték a Korcsolyázó Egyletet. 1897-ben az Uszoda Egylet is megkezdte működését, amely a mai Ifjúsági Park helyén levő uszodát használta fel céljaira. A medence nagysága 35x15 m, s már ekkor rendeztek versenyeket. 1902-ben alakult a meg a Vívó és Sport Club, amely évtizedeken át szervezte a vívótanfolyamokat. Ebből a klubból fejlődött ki később a Turista Egylet. A századforduló utáni évektől kedveltté vált a teniszsport, s 1904-ben megalakult a Tennisz Társaság, amely ettől kezdve folyamatosan megrendezte nagyszabású országos, később nemzetközi versenyeit. A munkásfiatalok körében a korcsolyázás hódított. A Zemplén c. lap szerkesztője 1908-ban a korcsolyapálya bővítését sürgette. Még ez év május 23-án sakkversenyről számolt be a Zemplén, amelyet július 27-én a Sakk-kör megalakulása követett. 22 Sárospatakon pedig 1869-ben TornaegyletoX alakítottak. 23 Miskolcon 1871-ben Polgári Honvédlövölde néven lövészegyletet hoztak létre, amely már rendszeresen rendezett versenyeket, s a Népkertben lövöldét építtetett. Ugyancsak 1871-ben alakult meg a Miskolci Vadásztársulat, amelynek tagjai szintén foglalkoztak lövészettel. A korcsolyázás miskolci hívei 1874-ben szervezték meg egyesületüket. 24 Ennek folyamatos működését nem tudjuk nyomon követni. Valószínűleg enyhe telek következtek, a korcsolyázás és az egyesületi élet éveken át szünetelt, aminek következtében megfeledkeztek az alapítás évéről. Ugyanis az 1884-ben kiadott alapszabály 3. §-a szerint a Miskolczi Korcsolyázó Egylet pecsétjének köriratában az 1882-es évszám szerepel alapítási évként. 25 Korcsolyaversenyeket, jégünnepélyeket rendeztek. A Miskolci sportélet viszonylatos elmaradottságát mutatja, hogy folyamatosan, egész éven át működő sportegyesület 1890-ig nem működött Miskolcon. 18. KissD., 1867-1875. (Kézirat) 19. KorponaiJ., 1871.584. 20. PluhárJ., é. n. 35. 21. Zemplén vm. 1868-as törvényhatósági bizottság jegyzőkönyve 463. pont. 22. Pásztor A., é. n. 5. 23. PluhárJ., é. n. 13. 24. HalmayB.-LeszihA., 1929. 31. 25. Miskolczi Korcsolyázó Egylet Alapszabályai. Miskolc, 1885. 2-5. 456
