A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - ZÁDOR Tibor: A testnevelés és a sport térhódítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a XIX. század végéig

1911 őszén bajnokságot írt ki, amelyben 6 csapat indult. Itt már ismerjük a futballisták nevét is. Rázsó Ferenc 1911 őszétől a kolozsvári egyetem tanára lett. 1912-ben az őt követő Váry Sándor tornatanár helyére Szabó Lászlót választották meg, aki tornaszakos vívó­mester volt. Nyugdíjazásáig az intézet tanára maradt, és számos országos középiskolai vívóbajnokot nevelt a vívósport számára. A céllövészet egyre fontosabb sportág lett. Fel kell figyelnünk arra a tényre, hogy a Honvédelmi Minisztérium által külött 1 ezüst és 4 bronz érmen kívül még tíz db érté­kes tiszteletdíj gyűlt össze, mint: 1 aranyóra, 1 kézibőrönd, 2 ezüst cigarettatárca, 1 arany melltű, 1 tajtékpipa, 1 bőrtáska és számos értékes könyv. Sárospatakon a torna, az atlétika és a gimnasztika mellett teret hódított az úszás is. A Bodrog partján 1863-ban uszoda létesült. Az 1860-70-es években úszómestert is tar­tott az intézet, később egymást tanították a tanulók. 16 Sokan hódoltak a természetjá­rásnak is. Magyarországon először Sárospatakon lett a testgyakorlás az iskolai nevelés szer­ves részévé. A felnőttek sportolásának kezdetei Az iskolai testnevelés és sport elterjedéséhez viszonyítva még vontatottabban ala­kul a társadalom felnőtt tagjainak sportolási igénye. Kassán 1810-ben kaptak engedélyt lövölde felállítására. Az 1868. XXXVIII. törvény kötelezővé teszi a testgyakorlást a községi elemi és a polgári iskolákban. Ezek tanmenete révén a tornamozgalomnak kellett az iskolai neve­lés alapjává válnia. A tornamozgalom hívei azonban mozgalmukat egyedüli hatóerővé akarták kifejleszteni. Ennek az igyekezetnek állt útjába az a másik mozgalom, amelyik a teremsport helyett a szabadtéri sportolást, valamint nevelő erejét tartotta szüksége­sebbnek, és az atlétikai sportokat, majd a játékokat honosította meg hazánkban. A két sportág híveinek szervező munkája eredményeképpen sportegyesületek alakultak az ország különböző városaiban. A magyar sportmozgalom lendületes fejlődését a kiegyezéstől a századfordulóig több tényező segítette elő: az iskolai testnevelés kötelezővé tétele, az iskolai sportverse­nyek rendezése, az olimpiai játékok életre keltése, végül az „Ezeréves Magyarország" ünnepségsorozat, amelyben a testnevelés és a sport - különösen az atlétikai versenyek - is szerepet kapott. A századforduló után pedig a labdajátékok, elsősorban a labdarú­gás, a nép legszélesebb rétegeit nyerték meg az üde testedzés ügyének. A labdarúgás bajnoki rendszerével néhány év alatt olyan állandó sporttevékenységet honosított meg, amit előtte egyetlen sportág sem közelített meg. A korszerű testnevelés három ága: a testnevelő torna, az atlétikai sportok sora és a játékok különféle fajtája, mind helyet ka­pott a magyar társadalomban. Társadalmunknak a sport iránti érzéke és szeretete hihe­tetlen módon megnövekedett. Olyan nemzedékek nőttek fel, amelyeknek már szükség­letet, igényt jelentett a sportolás, amit igyekeztek kielégíteni. Hazánkban az iskolai testnevelés és sport mellett a társadalmi sportolás csírái, a sportegyesületek a XIX. század 60-as éveitől létesülnek nagyobb számban. Borsod­Abaúj-Zemplén megye lépést tart a fejlődéssel. Miskolc férfiai az élvonalban haladnak. 1866. június 20-án Tornaegyletet alakítanak, amely szept. 15-én megkezdi működését. A gyakorlatok vezetését „egy szabályszerűleg képzett tornatag minden díj nélkül vég­zi." 17 A belépési nyilatkozatot 73 személy írta alá. Az akkoriban megalakított torna­egyletek tagjainak száma sem volt nagyobb. Azonban az alapszabályokat egyelőre nem 16. Finkey J -Szinyei E., (szerk.) 1895. 131. 17. KissD., 1867-1875. (Kézirat) 455

Next

/
Oldalképek
Tartalom