A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FEHÉR József: Múzeumalapítási törekvések Sátoraljaújhelyen 1876-1987 között

donjogukat", s minden központilag irányított ásatásból „részesedtek", illetve a szórványleleteket automatikusan megtartották a leendő vármegyei múzeum számára. Különösen gazdag volt a honfoglalás kori emlékanyaguk. Ezt ismertetve állapítja meg Jósa András „ . . . honfoglalás kori nyomok tekintetében a Vereczkei-szorostól Beregen, Zemplénen át a Nyírségig vezető útvonal mellett hazánknak több vidéke eltörpül. Ha tehát van bizonyító ereje a leleteknek, akkor nem lehet vidékünket megfosztani attól a dicsőségtől, hogy honfoglaló őseink, behatolva a Vereczkei-szoroson, a Bodrogköznek és a Nyírségnek vették további út jókat."

12 Jósa András a bodrogközi és szabolcsi honfoglalás kori leletek birtokában veszi védelembe a mesemondónak tartott Anonymust. Az idők során összegyűjtött muzeális anyag birtokában a vármegye a húszas évek közepén határozta el magát a múzeum létrehozására. 1925-ben a főispán leiratban fordul a vármegye közönségéhez

13

: „Zemplén vármegye dicsőséges múltjához méltó kegyelet érzésétől indíttatva felkérem a Közönséget arra, hogy méltóztassék megfelelő intézkedéseket tenni az iránt, hogy a vármegye történelmével, földjével és lakosságával összefüggő és érdekkel bíró tárgyak, emlékek, adatok stb. összegyűjtessenek és egy alapítandó - erre a célra a vármegye székházában létesítendő - múzeumban megőriztessenek. Ennek a múzeumnak mellékosztálya-képpen indokolt volna összegyűjteni azon kőzeteknek, ásványoknak stb. mintadarabjait, melyek a vármegye területén több helyen gazdag mennyiségben előfordulnak." A törvényhatósági bizottság határozatban foglal állást a múzeumalapítás tárgyában

14

: „A törvényhatósági bizottság a vármegye főispánjának leiratában foglaltakat mindenben magáévá téve elhatározza, hogy Zemplén vármegye történelmi múltjához méltóan a vármegye területén egyesek által felajánlott és talált muzeális tárgyaknak, emlékeknek stb. megőrzése végett egy vármegyei múzeumot létesít, és ennek céljaira a vármegye székházában megfelelő helyiségeket bocsát rendelkezésre. A múzeum létesítése, elhelyezése, anyagának összegyűjtése stb. módozatainak letárgyalása végett gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernő bodrogkeresztúri nagybirtokos elnöklete alatt egy szakbizottságot küld ki, melyben való részvételre Dókus Gyula nyűg. alispánt, Dongó Gyárfás Géza vármegyei főlevéltárnokot, Harsányi István sárospataki főgymnáziumi tanárt, Hegedűs Sándor tarcali szőlészeti és borászati főfelügyelőt, Huber Imre kegyesrendi főgymnáziumi igazgatót, Kolumbán Lajos kir. tanfelügyelőt, Réz Gyula birtokost, Thuránszky László nyűg. főispánt, dr. Székely Albert vármegyei főügyész-ügyvédet, Visegrády János Sátoraljaújhely városi kereskedelmi iskolai tanárt és herceg Windischgraetz Lajos sárospataki nagybirtokost kéri fel ..." 1926 tavaszán már működik a „Múzeom-Egyesület" is, ahogy Dongó Gy. Géza hírül adja

15

. „Nem kevesebb, mint félezer azoknak, községeknek és egyeseknek a tagszáma, akik bejelentkeztek Zemplénvármegyének ebbe a legfiatalabb egyesületébe ..." Az ügy iránti lelkesedést példázza a STATUSQUO ANTE Alapon álló Sátoralj aújhelyi Izraelita Hitközség felajánlása

16

: „ . . . Hitközségünk: a Sátoraljaújhelyi Izraelita Anyahitközség a szervezendő Zemplén vármegyei Múzeum Egyesületbe alapítótagul óhajt belépni és e czélra P 80-azaz Nyolcvan pengő hozzájárulást javasolt az elöljáróság a képviselő testületnek megszavazni. A Múzeum létesítésének fontosságát átérezve hitközségünk elöljárósága Méltóságod üdvös kezdeményezését örömmel üdvözli és hazafiúi kötelességének tekinti a mozgalomhoz a hitközségnek sajnálatosan szűkös anyagi viszonyaihoz mérten hozzájárulni, és azt támogatni." 12. Jósa A., 1916. 158. 13. Borsod-Abaúj-Zejpplén megyei Levéltár. Zemplén megye Levéltára (a továbbiakban BAZmLt. ZmLt.) Főispáni iratok. 406/1925. 14. BAZmLt. ZmLt. 406/1925. 15. Zemplén Naptára 1928. 27. 16. BAZmLt. ZmLt. 406/1925. 438